Tóth László: Magyarország közútjainak története (Budapest, 1995)

Útügyeink a két világháború között (1919–1945)

A visszacsatolt Bács-Bodiog vármegyei területen az 5. számú budapest—szeged-4beográdi utat kell kiemelni, amelynek a magyar határ és Újvidék közötti szakaszát a jugoszláv állam a nemzetközi út jellegének megfelelően kifogástalanul átépítette. Az úttartozékokra is annyira súlyt helyeztek, hogy a közút mentén teljesen új útőrházakat is építettek. 1934—1944-ig végrehajtott állami útépítési és a visszacsatolt területeken végzett nagyobb útépítésekről a 7. táblázat nyújt tájékoztatást. 1929-től átépített útszakaszok burkolatait vizsgálva -— kivéve az erdélyi és kárpátaljai területeket, ahol az utak hiányát sürgősen csak makadám útpályák építésével lehetett pótolni — feltűnő a hosszú útszakaszokon épített nehéz burkolat. Az elv az volt, hogy az átépítésre kerülő részek burkolatai ne csak az építés idején észlelt forgalomnak, hanem a 10-15 év múlva várható forgalmi terheléseknek is megfeleljenek. A következő két évtized igazolta, hogy ez helyes eljárás volt, mert a nagyobb befektetési költség megtérült a fenntartási kiadásoknál. Az 1940—1944. években végrehajtott útépítések legnagyobb része a visszacsatolt teriiletekre esett és különösen Erdély úthálózatát nagymértékben javította. Az erdélyi területen végzett munkák közül ki kell emelni a bethlcn—szerelfalva—teke—szászrégeni út kiépítését, amelynek felemlítését az út közforgalmi jelentősége teszi indokolttá. Minthogy a Székelyföld (Maros-Torda, Udvarhely, Csík és Háromszék vármegyék) vasúti hálózatának nem volt kapcsolata az ország mai területével, mindaddig, amíg a déda—szeretfalvai vasútvonal meg nem épült, s bethlen—szerelfalva—teke—szászrégeni 78 km hosszú útnak kellett a Székelyföld személy- és áruforgalmát lebonyolítani. Ez a gödörkavics-pályás út a napi többezer tonnás forgalomra teljesen alkalmatlan volt, ezért a terület átvétele után az említett úton hetek alatt kellett 6 méter széles hengerelt makadám útpályát építeni, a kanyarulali viszonyokat megjavítani és a kilátásbeü akadályokat megszüntetni. Az előbb említett útvonalon kívül Erdély területén a rendkívül leromlott úthálózat helyreállítása érdekében a marosvásárhely—szászrégeni, a székelyudvarhely—csíkszeredai, a székelyudvarhely— barát—mikóújfalui, a Sepsiszentgyörgy—kézdivásárhely—ojtózi, a gyergyószentmiklós— békási és a maros—hévíz—borszéki utakon 1941—1943-ban a normális kopás folytán szükséges hengerlésen felül 682 km makadámutat kellett lehengerelni. c) védőfal-építés. 113