A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

A magyar közúti hidak története

A magyar közüti hidak története A HÍDÉPÍTÉS MÚLTJA Magyarországon már évszázadokkal ezelőtt is voltak hidak, a Kárpát-medencében a hídépítésnek régi hagyományai vannak. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy az ókorban itt élt népek nemcsak településeket, hanem utakat és hidakat is építettek. A hidak kezdetben fából készültek és egyszerű szerkezetek voltak. A rómaiak idejéből két dunai fahídról tudunk, Nógrádverőcénél és Aquincumnak Az alátámasztások cölöpcsonkjaira a kavicskotrók ráakadtak. Ismeretes például, hogy állt a Tiszán, a Szamoson, az ún. „sóúton" egy-egy faszerkezetű híd. A XVIII. században itt épített nagy nyílású fahidak világszerte elismerést váltottak ki. A XVII1-X1X. században a Dunán repülőhidakat* és hajóhidakat is készítettek. A fahidak anyaga nem időálló, így létezésükre csak írásos emlékek, oklevelek kiadványokra vonatkozó utalásaiból és más okiratokból lehet következtetni. A ma is álló legrégebbi hidak kőből, kisebb részben téglából épült boltozatok. Ismert római kori építmény az aquincumi aquaeduct is és a 8. sz. út ösküi felüljárója mellett az ún. Kikeri-tó duzzasztógátja. A ma fennálló boltozatok — egy-két középkori eredetűtől eltekintve — a XVIIIXIX. században épültek. Közülük a legnevezetesebbek: a hortobágyi Kilenclyukú híd, a sárvári várbejáró, a gyulai Bárdos híd, a karcagi Zádor híd, a jászdózsai Tarna-híd. Érdekesség a soproni Ikva-patak mindkét oldalán házakkal beépült híres „lakóhídja", amelyet már egy 1420-ból * Repüló'híd: hosszú lehorgonyzott dereglye, amelyet a víz sodra terel át az egyik partról a másikra. származó okmány is megemlít. Az ilyen műemlék vagy műemlék jellegű régi hidaknak a megóvása a mai hidászok fontos feladata. A jelenlegi nyilvántartás szerint hét műemlék és 21 műemlék jellegű hidunk van. A soproni Ikva-patak középkori lakóhídja 7