A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

Közúti hidak a számok tükrében

db. 6000 5000 4000 3000 2000 1000 1954 1960 1970 1980 1988 év vasbeton kő, tégla, beton acél fa és vastartós fahíd 4. ábra Az országos közúti hidak anyag szerinti megoszlása Említésre méltó, hogy lényeges különbség van az anyag szerinti összetételt illetően az országos közutak hídjainak javára. Itt a hidak 88%-a vasbetonból épült; kőből, téglából, betonból készült a hidak 9%-a; a fém 3%-ot tesz ki; és csak 0,3% a fahíd, illetve a provizórium. AZ ORSZÁGOS KÖZÜTI HIDAK LEGNAGYOBB SZABAD NYÍLÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA Nyílás (m) db % 2,1-20,0 5 433 95 20,1-50,0 240 4 50,1- 55 1 5 728 Jól látszik, hogy a viszonylag kis nyílású hidak a jellemzőek, mint azonban később látni fogjuk, a 20 m-nél nagyobb nyílású hidaknak igen nagy a jelentőségük és értékük. A HIDAK TEHERBÍRÁSA A közutakon lévő hidak teherbírása jobbára 20 t, vagy annál kisebb (59%). Lényeges különbség van az országos, illetve a tanácsi közutak hidjai között, az előbbieknél csak 36%-ot tesz ki ezen hidak száma (2060). Ez a teherbírás igen kicsinek tűnik a KRESZ-ben engedélyezett maximális tömeghez képest (38, illetve 40 t), a valóságban azonban nem ennyire kedvezőtlen a helyzet, mivel e hidak nagyobb része 10 m-nél kisebb nyílású. Ezeken korlátozás nélkül haladhatnak át az útvonalengedélyre nem kötelezett járművek. A részletes adatokat a 2. számú táblázat, az országos közutakon lévő hidak teherbírásának időbeni alakulását pedig az 5. számú ábra mutatja. Ennél az állománynál jelentős volt a teherbírás növekedése, hiszen amíg 1954-ben az állomány 15, addig 1988-ban már 64%-a volt alkalmas a 20 tonnánál nehezebb járművek forgalmának lebonyolítására. A járművek tömegének növekedése és hosszának csökkenése azonban ma már olyan igényt jelent, amelynek a főutak hidjai sem felelnek meg minden tekintetben. 33