A magyar közúti hidak (Autópálya Igazgatóság)

A magyar közúti hidak története

HÁBORÚS KAROK, A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE (HÍDCSATA) A II. világháború esztelen pusztításának áldozatul esett szám szerint a hidak 17%-a, hossz szerint azonban 41%-a (27 504 fm). A Duna- és a Tisza-hidak kivétel nélkül elpusztultak. A helyreállítás részben hadihidakkal és ideiglenes (fából készült) hidakkal, részben félállandó (10—15 év élettartamú) hidakkal történt. Az utóbbiak közül kiemelkedő jelentőségű volt a budapesti Kossuth híd, amely a Parlament déli végénél 1946 januárjában nyílt meg, miután néhány napig nem volt közúti összeköttetés a Duna két partja között. A Petőfi pontonhíd az Erzsébet híd roncsaitól északra néhány évig (a téli időszakokat kivéve) szolgálta a közlekedést. 1946 végéig 15 850, 1948. augusztus 1-j éig pedig 19 727 fm hidat állítottak helyre (az elpusztult hidak 58, illetve 72%-át). A budapesti Kossuth híd A budapesti hidak nézetrajza 17