Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
Ahol a Tiszafüred-Debrecen országút a Hortobágy folyót keresztezi, ott áll a Kilenclyukú híd a pusztaság kellős közepén. A híd helyén, az ősi marhahajtó úton már 1346-ban létezett valamiféle híd, ezt a török megszállás ideje alatt elbontották. Az 1697-1699 között épült fahíd egészen a kőhíd építéséig fennállott. A hídon jelentős volt a forgalom, mivel a debreceni marhakereskedelem csordahajtásai, a Tisza árvizei alkalmával a csegei rév helyett a Hortobágy hídján át vonultak Szolnok, s onnan Bécs felé. A 19. század elején az elöregedett fahíd jó karban tartása a városnak egyre növekvő anyagi terhetjelentett, új hidat kell építeni a mátai vendégfogadónál. Az építendő híd méretét a Tisza itt lefolyó árvizei határozták meg. 10. Hortobágyi Kilenclyukú híd Magyarország leghosszabb és leghíresebb „kőhídja". A közgyűlési határozat alapján három terv és költségvetés született meg. Povolni Ferenc építőmester pályázata kilencnyílású boltozott kőhíd, kötőanyaga „puzzolán-föld" és mészhabarcs keveréke. Litsmann József pályázatában a kötőanyag „olajkittes habarcs", a tervezett híd pedig ötnyílású. Köhler György szintén „olajkittes habarccsal" tervezett kilencnyílású, boltozott kőhidat. A tervpályázatot Povolni Ferenc nyerte, az építésre a megbízást mégis Litsmann József kapta 1827-ben. Ezzel egyidőben a városi szenátus a hortobágy-ohati erdőben kijelölte a vágásra való fát, amire a 400 ezer db tégla kiégetéséhez volt szükség. A híd téglából épült, a pilléreknél van kőburkolat. A híd építését sok akadály nehezítette. Az elkészült híd 92,0 m, szárnyfalakkal együtt pedig 167,0 m hosszú. A hosszú szárnyfalakat az állatok felhajtása miatt kellett építeni. A hidat Jókai „Sárga rózsa" c. regénye, Csontvary „Vihar a Hortobágyon" c. festménye is megörökíti. Épült: 1833 Tervező: Povolni Ferenc Kivitelező: Litsmann József A híd az építése óta eltelt több mint másfél száz év alatt rendkívüli károsodást nem szenvedett, ám az egyre szaporodó felületi hibák a híd esztétikai megjelenését erősen lerontották. 1981-ben a híd felújítási terveit az Uvaterv Rt. készítette, kivitelező pedig a Debreceni Közúti Építő Vállalat volt. Az első teendő a kb. 250,0 m hosszú terelőút és 2 x 15,0 m hosszú Herbert híd-provizórium megépítése volt. A felújítás során a pillérek és a boltívek megerősítésére, teherviselő vasbeton lemez építésére került sor. 1997-ben a Hídtechnika Kft. a híd alépítményeinek és kőszerkezeteinek műemléki felújítását végezte el. Napjainkra a 33. sz. főúton a forgalom nagysága és összetétele megváltozott. Nem kis gondot okoz a híd keskenysége - kétoldali folyókák és a kőből faragott kerékvetők között 5,73 m -, szélesítése szóba sem jöhet. Felújítása éppen esedékes, ennek kapcsán megint több műemlékvédelmi és forgalomtechnikai kérdés merült fel. 30 *
