Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

4. Káptalanfa kétnyílású boltozata Egyike legszebb hídjainknak Épült: 1794 Tervező: Hartner Ignác Kivitelező: Hartner Ignác A Devecserről Sümegre vezető út a Veszprém megyei Káptalanfa északi határán keresztezi a Sárospatakot. Az itt álló kétnyílású kőhidat Hartner Ignác sümegi kőművesmester építette 1794-ben 256 forintért. Ekkor egy négyszögölnyi falazat 2, II. boltozat 3 forintba került. Veszprém megye élen járt a kőhidak építésében. 1791-ben közgyűlési határozatot hoztak, hogy a jövőben a hidakat nem fából, hanem kőből fogják építeni. A terv megvalósult: 1820-ban a közgyűlés megállapíthatta, hogy „a hidak, melyek eddig fából készülve voltak, legnagyobbrészt kőből felépítettek", amit a korabeli nyilvántartások is igazolnak, pl. az utak és hidak 1837-ből származó összeírása, mely úgy említi, hogy „Nagy kőhíd folyón, a hányi és káptalani határnál". 1794-ben kelt a rendelet arról, hogy Oszterhueber főszolgabíró intézkedjék a káptalanfai - és több más - híd megépíttetése ügyében. Az intézkedés megtörtént, és rendkívül gyorsan, még abban az évben már állt a 4,1 + 4,1 m nyílású, mellvédfalak közt 6,3 m széles és közel 38 m hosszú, vagdalt kőből álló, közép felé emelkedő mellvédfalú híd, melyet szobor is díszített. Dr. Gáli Imre kéziratban maradt feljegyzése szerint 1970-ben a korábban a hídon lévő szobor a templomkertben állt, ma szépen felújítva a hidat díszíti. Napjainkban a nemes vonalú, jó állapotú híd nem élvez műemléki védelmet, azonban a közútkezelő műszaki emlékként visel róla gondot. Megjegyzendő, hogy a híd teherbírása megfelelő, és szélessége épp elég volt ahhoz, hogy korszerűsítés címén el ne bontsák. Veszprém megyében még több értékes műemlék híd van, így a Hegyesdnel álló kétnyílású boltozat, az Eger patak fölött. A hídnyílások 4,4 m-esek, szélessége mellvédfalakkal együtt 5,7 m, teljes hossza 22 m. A híd mellvédjén máig megmaradt szoborfülke található, melyben vasrács mögött Nepomuki Szent János szobra áll. Az Eger-patak még száraz időben is jelentékeny vízfolyás, a híd mindkét nyílása alatt keresztülfolyik. A hegyesdi híd építésének története feltáratlan, elképzelhető, hogy a közeli Diszelen 1791-93-ban, illetve Örvényesen épült, teljesen hasonló hidak mintául szolgáltak egymásnak. A diszeli, szoborral díszített, műemlék híd az Eger-patak főágán és annak malomárkán épült, itt öt nyílással (valamennyi 3,8 m-es). Szélessége mellvédekkel együtt 7,6 m, teljes hossza csaknem 45 m. A hidat szintén Oszterhueber főszolgabíró intézkedésére építette Schracz Károly sümegi kőművesmester. Az örvényesi kétnyílású vagdaltkő híd a régi 71. sz. főúton - ma már bekötőút - valószínűleg 1791ben épült. Nyílásai l-l öl nagyságúak, tengelyük nem párhuzamos egymással, és a középpillér a vízfolyás felőli oldalon 3 m-t is meghaladó méretű. E fölött található a téglából épült szobortartó fülke Nepomuki Szent János szobrával. Egyik nyílása a Pécsely-patakot, a másik a közeli vízimalom vizét vezeti át. A híd szintén műemlék. 18