Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

1992-től az Akadémia rendes tagja. 1993-ban, Budapesten halt meg, szobra az egyetem kertjében áll. Penkala Tibor 1928-ban, Budapesten született. 1950-ben mérnöki oklevelet szerzett, ezután a Hídépítő Vállalat építésvezetője, majd főépítésvezetője lett. 1969-től osztályvezető. Fontosabb munkái: Petőfi híd újjáépítése, 1959-től az Erzsébet híd, az alsóberecki Bodrog-híd, kisari Tisza-híd építése. 1979-91 között a Beton és Vasbetonipari Művek osztályvezetője. 1991-től nyugdíjas. Perényi Miklós 1903-ban, Aszódon született. 1928-ban mérnöki oklevelet szerzett, majd MÁVAG szolgálatába állt. Részt vett a dunaföldvári Duna-híd, a budapesti Boráros téri Duna-híd, a vásárosnaményi Tisza-híd építésében. 1938-tól a MÁVAG Igazgatóság műszaki Osztályán dolgozott. 1948-50 között irányította budapesti Árpád híd építésének munkáit. 1950-52 között a Petőfi híd szerelésének volt az építésvezetője. 1957-ben a Ganz-MÁVAG Híd gyáregység szerelési osztályának vezetője lett, irányításával épült a tokaji közúti Tisza-híd, a szolnoki közúti Tisza-híd, részt vett a budapesti Erzsébet híd építésében. 1968-ban vonult nyugalomba. 1992-ben hunyt el. Petik Ernő 1928-ban, Pestszentlőrincen született. 1950-től a Hídépítő Vállalatnál dolgozott (mérnöki oklevelét ekkor szerezte). 1960-64 között az Erzsébet hídnál építésvezető volt, majd 1971-től a Kacsóh Pongrác úti műtárgynál, 1973-tól a Millenniumi földalatti meghosszabbításánál ugyancsak építésvezető. 1973-tól főépítésvezető (Margit híd, HÉV bevezetés, Sibrik Miklós úti felüljáró, stb.), a budapesti hidak felújítása, korszerűsítése az ő felügyelete alá tartozott (Margit, Petőfi, Szabadság, Lánchíd). 2006-ban, Budapesten halt meg. Petur Alajos 1916-ban született Sátoraljaújhelyen. 1939-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1939-44 között HM alkalmazásban állt. 1941-től katonai szolgálatot teljesített, majd a Repülő Műszaki Intézetbe került. 1941-től a Műszaki Egyetem Mechanika Tanszékén tanársegéd volt. 1943-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. 1945-48 között magánmérnökként tervezett. 1948-tól az ÁMTI-ban, később a Mélyépterv-nél, majd az Uvaterv-nél hídtervezésben tevékenykedett. 1966-83-ig szakági főmérnöki munkakört töltött be. Széles körű tervezési munkája a repülőgép-tervezéstől az előregyártott hídelemeken (feszített pallók és gerendák), az Erzsébet híd tartókötelein át az Árpád híd szélesítéséig és sok más fontos területre terjedt ki. Számos kitüntetése közül az Állami Díj (1973) volt a legmagasabb. 2006-ban, Budapesten hunyt el. Pozsonyi Iván 1940-ben született. 1971-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1963-1994 között az Uvaterv tervezője, irányító tervezője, szakosztály-, majd osztályvezetője. 1994-től a Pont-TERV ügyvezetője, majd 1997-től elnök-igazgatója. Részvételével készült több jelentős hídtervezés: Algyői Tiszahíd, Szegedi Tisza-híd, Budapesti Árpád híd szélesítése, M3 autópálya hidjai, MO Hárosi Duna-híd, Polgári Tisza-híd, budapesti Lágymányosi Duna-híd részlettervei, Bajai Duna-híd konzol erősítés kiviteli terve, Tiszaugi Tisza-híd kapacitásbővítése, Dunaföldvári Duna-híd korszerűsítési terve, Szekszárdi Szent László Duna-híd medernyílás kiviteli terve, Esztergom Árok utcai Kis-Dunahíd kiviteli terve. Rábl(Rábel) Károly 1748-ban született. A gyöngyösi építőmester a legtöbb hidat építő hazai mester volt, akinek több hídja ma is viseli a forgalmat. 1786-ban épített Gyöngyösön a Nagypatak felett egy 10 m nyílású hidat, mely ismeretlen okból összedőlt, ám mesterünk nem roppant össze, sőt, nagy lendülettel még 70 éves korán túl is szép és tartós boltozott hidakat épített. Gyöngyöspatán (1822), Viszneken 1824-ben épített, szép boltozata ma is áll. Más megyében is fennmaradtak műtárgyai. Több templom, többek között a Debrecenben épült református Nagytemplom építője. 1828-ban halt meg. Reviczky János 1925-ben, Esztergomban született. 1950-től (ekkor szerezte oklevelét) 1986ig az Uvaterv-ben dolgozott, ahol 1955-től irányító tervező, 1980-tól osztályvezetőhelyettes. Fontosabb tervezései: Erzsébet híd részfeladatai, sárospataki Bodrog-híd, M7 autópálya hidjai, szabadon szerelt Körös-hidak (1975-től). 1977-ben Eötvös-díjat, 1978-ban Állami Díjat kapott. Nyugdíjasként is folytatja tervezési munkáját. Sávoly Pál 1893-ban, Budapesten született. 1919-ben a József Nádor Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. 1920-25 között külföldön dolgozott (Németország, Hollandia, Luxemburg, Belgium). 1925-45 között egy mérnöki irodában tevékenykedett, részt vett a budapesti Duna-hidakra kiírt pályázatokon. Részt vett az Óbudai Duna-híd tervezésében. 1945-48-ban a Ferenc József, majd a Lánchíd újjáépítését tervezte, ez utóbbiért Kossuth-díjat kapott. 1948-tól (az államosítás miatt) az ÁMTI szervezetében dolgozott. 1950-től a Mélyépterv, majd 1953-tól az Uvaterv Hídirodáját vezette. Vezetésével készültek a legfontosabb folyami hidak (Baja, Dunaföldvár, Petőfi, Árpád stb.) A tokaji- és a szolnoki Tisza-, a Keleti Főcsatorna-, a 6. sz. főút nagy völgyhídjai is irányításával terveződtek. Legnagyobb munkája az Erzsébet híd újjáépítése volt, főművéért Állami Díjat kapott. 1966-ig az Uvaterv Hídirodáját vezette (jelentős Rába-, Zala, Bodrog- stb. hidak épültek), majd 1966-68 között főtechnológus. 1968-ban, Budapesten hunytéi. Seefehlner Gyula 1847-ben, Pesten született. 1868-ban mérnöki oklevelet szerzett Zürichben. 1871-ben Pestre költözött és a MÁVAG-nál helyezkedett el, végig itt dolgozott. 1880-tól egyetemi magántanár. A Déli összekötő vasúti híd, a Ferenc József, Erzsébet híd voltak legnagyobb munkái. Egészsége megromlott, 1905-ben nyugdíjba vonult. Jelentős volt szakirodalmi tevékenysége. Feketeházyval súlyos vitái voltak. 1906-ban, Budapesten halt meg. 161