Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

33. Balatonhídvégi Zala-híd Karcsú acélhíd, a „hídcsata" szép alkotása Épült: 1949 Tervező: Tantó Pál, Hilvert Elek Kivitelező: Márkus Lajos Vasszerkezeti és Láncgyár, Márk János Hídvég falut és hídvámját már 1330-ban említették oklevelek. A török hódoltság alatt (1561) a híd őrzésének nehézsége miatt híd helyett komp szolgálta az átkelést. A török kiűzése után a hidat újjáépítették. Állandó híd építésére 1925-26-ban, a Zala rendezése után került sor. A két szélső nyílás faszerkezetű, a medernyílás alsópályás, szegecselt, oszlopos rácsozású híd volt. 1945 márciusában a hidat felrobbantották. A híd helyén ideiglenes jelleggel fa provizórium készült. A híd újjáépítése Hilvert Elek tervei alapján 1948-1949-ben történt. Az újjáépített híd felszerkezetének támaszköze 42,0 m. A Langer-tartó tömör ívvel, a merevítő tartó szimmetrikus rácsozással készült, ilyen szerkezetű acélhíd hazánkban csak itt van. A híd a régi híd helyén, a megmaradt hídfőkön épült. A főtartók egymás közötti távolsága 8,00 m, ívmagassága 7,85 m. Alul a rácsos tartó és a kapcsolatok szegecseltek, felül az ív hegesztett kivitelű. A főtartókat felül négy mezőben szélrács merevíti. Az acélszerkezettel a vasbeton lemez együttdolgozik. A hidat 195152-ben megerősítették. A rendkívül karcsú híd felső keresztkötésének több alkalommal nekiütközött egy-egy túlméretes jármű. A legutóbbi, csaknem végzetes kimenetelű ütközés - a felállított fotocellás magasságellenőrző berendezés ellenére - 1996 novemberében volt. Az elvégzett szakértői vizsgálat a szélső keresztkötések 1 m-rel történő megemelését javasolta. A vizsgálatot Szatmári István végezte. A keresztkötések megemelésével egyidejűleg 1997-ben kisebb erősítési munkát is végeztek a hídon, ezzel sikerült ezt a karcsú hídszerkezetet megmenteni. /6