Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
28. Győri Petőfi Rába-híd Első hegesztett közúti hidunk, építésekor Európa-csúcs volt Épült: 1934 Tervező: Magyar Wagon- és Gépgyár: Lengyel József Kivitelező: Magyar Wagon- és Gépgyár Győrött, a vizek városában (három folyó) évszázadokon keresztül fahíd állt a Rábán, míg a városban elsőként 1892-ben háromnyílású, 107 m hosszú rácsos vashíd épült. A Bécsbe vezető főút forgalmát vezette. A nagy forgalmú híd kis szélessége, állapota miatt 1932-ben már nem elégítette ki az igényeket, ezért a város új híd építését tervezte, s erre államsegélyt kért. A tervet a Minisztérium elfogadta, államsegélyt nem, 450 ezer pengő kölcsönt azonban kapott a város, így 1933 márciusában versenytárgyalást írhattak ki. Óriási volt az érdeklődés: 26 vállalkozó 72 ajánlatot adott. A kiírás szerint az 53 m nyílású mederszerkezet vasszerkezetű kellett legyen, a többi nyílás azonban lehetett vasbetonból. Végül olyan döntés született, hogy helyi vállalkozó, a Magyar Wagon- és Gépgyár építhette meg a párhuzamos övű, rácsos medernyílást. A gyár hegesztett szerkezet építését javasolta, úttörő tett volt ez, mert Európában csak 1927-ben építettek először egy kisebb hegesztett hidat, hazánkban pedig csak egy gyalogos híd épült 1931ben Balatonszemesen. Még előírás sem volt hegesztett hidak építésére, így a magasépítésben kidolgozott előírásokat alkalmazták. A gyárnak volt már a hegesztésben magasépítési gyakorlata, s hatalmas energiával foglalkozott a hegesztők képzésével, így az Európa-csúcsot jelentő híd építését jó minőségben úgy valósította meg, hogy ez ma is dicséri a tervezők, megvalósítók tudását. A hegesztést a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű gyártotta hegesztőpálcákkal végezték, úgy hogy ezer varratvizsgálat egy eltávolítandót sem mutatott. Az 1934 decemberében átadott híd próbaterhelése is mindenben megnyugtató volt. Gazdaságos volt a szerkezet, mintegy 15%-kal kevesebb acélanyag (110 t) kellett az 53 m nyílású szerkezethez. A város címerével díszített, később Horthy Miklós nevét felvevő hidat az államkölcsön visszafizetésének utolsó részlete előtt 1945. március 28-án két keresztmetszetben felrobbantották. A roncsokra ideiglenes áthidalást építettek, s ezen haladt a forgalom 1946 március elejéig, ekkor kiemelték a roncsokat, s 25 tonnányi új anyag beépítésével a hidat helyreállították. A hegesztés kiválóan vizsgázott. A hazai hídépítés kiemelkedő alkotását - 1938ban nemzetközi díjat kapott - legutóbb 2002-ben újították fel, és ma is szolgálja a forgalmat. A híd tervezése, kivitelezése a Wagongyár egészének volt a műve, mégis ki kell emelni Lengyel Józsefet, aki a II. világháború után a gyár főmérnöke lett, ő volt az acélszerkezet fő tervezője. A minisztériumban Tantó Pál irányította az újszerű híd újjáépítését. 66
