Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
26. Győri Kossuth híd Építése idején nemzetközi érdeklődést váltott ki A híd története több mint 700 évre nyúlik viszsza. Az 1296-ban kiadott kiváltságlevél tesz először említést a híd helyéről, a győri püspök a környező falvaknak az új lakók betelepítése után örök vámmentességet és révhelyet adott. A napóleoni hadjárat során már 1809-ben felmerült egy állandó híd gondolata, ám csak hajóhíd készült. Az 1880-as években a város a hajóhíd tetemes fenntartási költségei miatt elhatározta egy fahíd építését. A kivitelezést a Hets-fivérek 1899-ben fejezték be. A híd cölöpjármai magasan kiemelkedtek a mederből, ezért a faépítményt „hosszú lábai" miatt Kecskehídnak nevezték. Az élénk forgalom hatására hamarosan felmerült az ideiglenes jellegű - gyalogközlekedésre épült - fahíd helyett egy vashíd építésének gondolata. Az új vashíd vázlattervei 1912-re készültek el, azonban az első világháború miatt csak 1926-ban tudták elkezdeni az építését külföldi kölcsönből, Beké József kiviteli tervei alapján. A híd esztétikai tervezésében Déri József is közreműködött. Az építkezést Zsigmondi Béla mérnök cége, a Hlatky-Schlichter és Fia Rt., valamint a Vagon és Gépgyár végezték rekordidő alatt. A hidat 1928-ban adták át a forgalomnak. Ez volt hazánk első merevítőtartós Langer-hídja és egyedi volt a vasszerkezet csekély súlya (359 t) miatt. Jelentős előrelépést jelentett, hogy a tartó szerkezetét a korábban használt folytacéltól eltérően karbon acél felhasználásával gyártották a Magyar Vagonés Gépgyárban. A magasba törő karcsú ívek játszi könnyedséggel hordják a pályatestet a valószínűtlen vékonyságúnak tűnő függőleges rudakkal. Épült: 1928 Tervező: Beké József, Déri József Kivitelező: Zsigmondy Béla; Magyar Wagon és Gépgyár Az alsópályás ívhíd a város büszkesége lett, a híd tervezéséről 1928-ban tartott bécsi kongresszusi beszámoló után Németországban is több ilyen rendszerű hidat építettek. Ez a híd sem kerülte el a háború pusztítását, 1945 márciusában felrobbantották. A roncsokat 1947-ben próbálták meg először kiemelni egy, a német seregek által itt hagyott vasbeton uszállyal, de először a tartók eltörtek és a roncs visszacsúszott. Végül csak víz alatti robbantás útján, búvárfelderítés segítségével sikerült kiemelni. Az újjáépítést a Magyar Vagon- és Gépgyár 1950-ben fejezte be, nagyrészt az eredeti, kiegyengetett elemek felhasználásával. A növekvő forgalom igényeit a híd teherbírása, szélessége, és a csatlakozó utak vonalvezetése nem tudta kielégíteni, így 1977-ben újMosoni-Dunahíd építését kezdték meg, melynek befejezése után kerülhetett sor 1979-ben a Kossuth híd felújítására. A munkát az eredeti tervek alapján végezték, megtartva a híd nemes, fő vonásait és mértékadó díszítését. A híd két végén levő zászlótartó oszlop, valamint a lámpaoszlopok öntöttvas talpa még az eredeti. Az újjáépített híd 79 éve szolgálja a városi forgalmat, mely eredeti szépségében, kellemes látványával bizonyítja tervezőjének és építőinek tudását. 62
