Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

7. Sárvár várbejáró hídja Kávéscsészén megörökített, legtöbb nyílású boltozatunk Sárváron mára 12. században királyi vár állt, egyetlen várunk, melyet a török sosem vett be. Nádasdy Tamás igazgatása alatt Sárvár kulturális központ is volt: 1541-ben itt jelent meg az Újszövetség magyar nyelven. Az ötszögű várhoz az általános gyakorlatnak megfelelően, még a 16 században is fahíd vezetett, felnyitható résszel. A ma álló 11 nyílású híd 4,4 m-es nyílásokkal épült, szélessége a mellvédekkel együtt 5,8 m, hoszsza 61 m. Az építés idejéről egy szép festett kávéscsésze ad felvilágosítást. Az 1822-ben készült csésze a bejáró híd mellett 8-10 éves fákat mutat, így korai boltozataink közé tartozik ez a híd. Váraink védelmi jelentőségének változásával a 18. századtól több helyen téglaboltozatok épül tek: a legkorábbi Tatán 1755-ben négy nyílással Ezt a különleges, különböző falazású hidat neves építészünk Fellner Jakab tervezte, ehhez hason 24 Épült: 1810 Tervező: Ismeretlen Kivitelező: Ismeretlen ló Mosonmagyaróvár ötnyílású, 44 m hosszú boltozott várbejárója, ez a becses emlék 1800 körül épült. A legérdekesebb, várba vezető, ötnyílású boltozatunk Siklóson épült 1750 körül, 2,4-2,5 m-es nyílásokkal és felnyitható hídrésszel. A téglaboltozat egyedül ennél a várnál csehsüveg falazású. Sárvár várbejáró boltozott hídja, bár jó minőségű kőalapra épült, a szigeteletlen, gyenge minőségű tégla romlása miatt 1968-ban részleges átépítésre szorult. Három nyílása eredeti, a többit újra kellett falazni, a felújítás során átmenő vasbeton lemez épült, melyet szigeteltek, a híd mellől kivágták a látványként szép, ám a híd szempontjából káros fákat, így még sokáig hirdetheti építési kultúránk színvonalát ez a híd.