Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
Kislexikon befüggesztett tartó cölöphíd csehsüveg boltozat EHGT-tartó ellensúly emelő bika ferdelábú keret feszített csavar feszített-függesztett folytatólagos Franki-cölöp gerinclemezes tartó gőzeke hegeszvas, kavartvas Hennebique-rertdszer hídfeljáró Howe-tartó csuklós többtámaszú tartók középső nyílásában, a konzolokhoz csuklósan csatlakozó hídrész cölöpsorokra támaszkodó, többnyire faszerkezetű híd a tégla boltozatok egyik alakja az előregyártott, feszített hídgerendák egyik családja, T keresztmetszettel, 10-30 m nyílásokhoz a szerkezet stabilitása érdekében, többnyire a hídfők közelében elhelyezett, jelentős állandó teher nagy terhek emelésére használt berendezés olyan keretszerkezet,melynél a lábak nem függőlegesek, hanem ferdék nagyszilárdságú acélból készült csavar, mely az érintkező felületek összeszorításával, súrlódásszerű erőátadást tesz lehetővé a feszített és a ferdekábeles szerkezet közötti átmenet, a kábelek egy része a szerkezetből kilép és szabadon vezetve éri el a pilont olyan többnyílású szerkezet, melyben nincsenek megszakítások a nagy átmérőjű (0,6 - 1,0 m) fúrt cölöpök egyik fajtája, béléscsőben lm magas száraz betontömböt vernek be a rácsos tartóval ellentétben tömör gerincű acél tartó a régi szabályzatban előírt, 20 tonna tömegű jármű, mely sokáig a mértékadó teher volt a folytacél megjelenése előtt alkalmazott szerkezeti anyag, kedvezőtlen tulajdonsága volt a rétegesség a vasbeton egyik korai, a maihoz hasonló megjelenési alakja, Zielinski Szilárd volt a meghonosítója a hídhoz csatlakozó útszakasz rácsos faszerkezet, melyben a rácsrudakat úgy helyezik el, hogy jellemző igénybevételük nyomás legyen keresztkötés kihajlás kosárív lánchíd Langer-tartó lapokra támaszkodó ív mellvéd merevítő tartó őrfal pászma ponton próbaterhelés puzzolán föld Soil-Mec cölöp 172 két vagy több főtartó között, a pályaszint felett beépített szerkezeti elem egy szerkezeti elem olyan tönkremenetele, mikor nyomás hatására elveszti stabilitását különböző sugarú ívszakaszokból öszszeállított görbe a függőhidak régebbi fajtája, a szerkezet fő teherviselő eleme, a függőtartó láncokból állt az alsópályás ívhidak azon fajtája, amelynél a merevítő tartó részt vesz a hajlító igénybevételek felvételében felsőpályás ív, melyben sehol sincs csukló, statikailag többszörösen határozatlan szerkezet a boltozatok tetején, az úttengelylyel párhuzamosan elhelyezett falazat, mely egyúttal a korlát szerepét is betölti függőhidak és ívhidak hosszirányú szerkezeti eleme, mely hajlító igénybevétel felvételére alkalmas, és így merevíti az e nélkül túlságosan hajlékony szerkezetet alépítményeken építés közben alkalmazott ideiglenes határoló elem, a munkatér szárazon tartása érdekében nagyszilárdságú acél huzalokból sodrott vékony kötél, több pászmából vastagabb kábel készíthető úszó hidak alátámasztására szolgáló fém (általában acél) úszó test elkészült hidakon a lehajlásnak, esetleg acélelemek nyúlásának járműteher alatti mérése, annak megállapítására, hogy a szerkezet a számítottnak megfelelően viselkedik-e hidraulikus tulajdonságú, korai építőanyag a nagy átmérőjű fúrt cölöpök egyik fajtája, a fúrólyukat nagy sűrűségű zagy támasztja meg statikailag határozatlan szárnyfal szegmens alakú támaszköz támborda tartórács teflon teherbírás TS-uszály UB-tartó utófeszített varratvizsgálat vonókábel vonóvas, vonórúd olyan, bonyolultabb erőjátékú szerkezet, melynek igénybevételeit nem lehet egyszerű statikai módszerrel meghatározni a hídhoz csatlakozó töltés megtámasztására szolgáló szerkezet olyan boltozat, melynek alsó éle a kör egy szegmensének megfelelő alakú a hídszerkezet alátámasztási pontjainak egymástól való távolsága (a híd nyílásánál nagyobb) falazatok merevítésére szolgáló, a síkjára merőleges szerkezet hossz- és keresztirányú gerendák rendszere, melynek merevsége jelentősen nagyobb a csak hosszirányú gerendákénak rendkívül kis súrlódási tényezőjű anyag, mely lehetővé teszi súlyos elemek csúsztatását a hídon közlekedhető legnehezebb jármű, NI. az a teher, amire a hidat méretezni kell úszóhidak létesítése céljából kifejlesztett, 1600 tonnás hajó, melyet a vízfolyásra merőlegesen helyeznek el, hídépítéseknél bejáróhídként használják az előregyártott feszített vasbeton szerkezetek egyik családja (10-24 m nyílású hidakhoz) olyan szerkezet, amelynél a burkolócsőben elhelyezett feszítőelemek megfeszítését a beton megszilárdulása után végzik el, majd injektálják a hegesztési varratok vizsgálatának különböző módszerei (pl. röntgenezés, mágneses repedésvizsgálat) alsópályás ívhidakon a vízszintes erők felvételére szolgáló, nagyszilárdságú acélból készült kötél az előzőhöz hasonló, hagyományos acélból készült rúd
