Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
Varga József 1928-ban született. 1950-től az ÁMTI-nál kezdte pályafutását, ennek jogutódjánál az Uvaterv-nél dolgozott haláláig. 1972-92 között osztályvezető, 1992-95 szakfőmérnök, 1995-től nyugdíjas hídszakértő. A szabadon betonozott és a szakaszos előretolású hidak sorát tervezte (győri Mosoni-Duna-, szolnoki Szent István Tisza-, MO Soroksári-Duna-híd és sok más híd). Munkásságáért kétszer kapott pro Uvaterv díjat, 1989-ben pedig Eötvös-díjat a szabadbetonozásos technológia bevezetésében kifejtett munkásságáért. 2000-ben, Budapesten halt meg. Vörös József 1946-ban Budapesten született. 1964-68 között a Hídépítő Vállalatnál technikusként dolgozott. 1974-ben mérnöki oklevelet szerzett, a Hídépítő Vállalatnál ettől az időtől építésvezető, főépítésvezető, technológus. A szabadonszerelt, majd a szabadonbetonozott vasbetonépítés bevezetésében aktívan részt vett (Kunszentmárton, Győr és más helyeken), a szabadonszerelt hidak építésében végzett munkájáért 1978-ban Állami Díjat kapott. 1991-től a MÁV Híd- és Magasépítési Főosztályán mérnök tanácsos, majd a hídosztály, később divízió vezetője. Oktatói munkát Győrben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett. Tudományos munkásságáért a KTE Jáky-díjában részesítette. Több szakkönyv szerzője, társszerzője, szakfolyóiratokban publikál. Wellner Péter 1933-ban, Kolozsvárott született. 1957-ben szerzett mérnöki oklevelet. 1957-74 között az Uvaterv tervezője, rész vett az M7 autópálya, a szolnoki Tisza- és az Erzsébet híd tervezésében. 1974-ben a Hídépítő Vállalat munkatársa lett, részt vett a szabadon szerelt Körös-hidak megvalósításában. 1978-ban Állami Díjat kapott. Több jelentős híd mellett irányította a Magyarországot Szlovéniával összekötő vasútvonal 1400 m hosszú, feszített vasbeton hídjának tervezését, munkatársaival ezért a munkáért Innovációs díjat kapott. Tervpályázatokon több első díjat nyert (Lágymányosi Duna-híd, Csongrád Tisza-hídja, bajai Duna-híd). Az M7 Kőröshegyi völgyhídjának főtervezője. 2000-ben Palotás László-díjas. 2003-ban Arany Mérföldkő díjat kapott. Jelenleg is a Hídépítő Zrt. Műszaki osztályának vezetője. i Zielinski Szilárd 1860-ban, Mátészalkán született, lengyel nemesi család sarja. Hidász, szerkezetépítő. 1901-ben az első műszaki doktor hazánkban. A hazai vasbetonépítés meghonosítója, a Mérnök Kamara első elnöke. Műegyetemi tanár, több évtizeden át az Út-Vasútépítési Tanszék vezetője. Számos viadukt, híd, víztorony (Szeged, Margitsziget), középület tervezése és építése fűződik nevéhez. Tevékenységét nagyban befolyásolta az 1900-as párizsi világkiállításon tapasztalt új technológia és a Franciaországban végzett több éves munka. 1924-ben hunytéi. Zsigmondy Béla 1843-ban, Pesten született. Mérnöki diplomáját Zürichben szerezte. 1876-ban Zsigmondy Vilmos átadta számára (unokaöccsének) a cég vezetését. 1880-ban Szeged újjáépítéséhez a Zsigmondy cég végezte a talajfeltárási munkákat. 1894-től Gártner bécsi mérnökkel társulva hídépítési munkákat (is) végzett a cég (Ferenc József híd, Erzsébet híd, csongrádi Tisza-híd, majd a Lánchíd átépítése. 1916-ban, Budapesten hunytéi. Zsomboly Sándor 1946-ban született. 1971-ben mérnöki oklevelet, 1979-ben szakmérnöki oklevelet szerzett. 1971-80 között az Uvaterv-ben, majd Algériában tervezett. 1988-től az Uvaterv-ben tervező mérnök, majd 1989-től osztályvezető, 1994-től ügyvezető, majd kereskedelmi igazgató a Pont-TERV-ben. Közúti hídtervezései: gyalogos felüljárók Budapesten és Tatabányán, autópályák engedélyezési tervei, az Ml autópálya Győrt elkerülő szakasza. Rácalmási Kis-Dunaág-híd, M7 autópálya hídjainak felújítási terve, M30 autópálya hídjainak kiviteli terve, murakeresztúri Mura-híd tanulmányterve. Vasúti hídtervezései a közúti hidakéval kb. azonos számúak voltak, külföldi tervezési munkái (Algéria) is jelentősek. A hídtervezök és kivitelezők életrajzi adatai lexikonokba, szakkönyvekbe alig találhatók meg, ezért jelen könyvhöz külön kutatást folytattunk, felhasználva a korábbi forrásokat, és a most megjelent építőmérnökök életrajzát tartalmazó kiadványt. Elsősorban tervezők, kivitelezők szerepelnek az előzőkben, a Minisztérium irányítói közül csak néhány személy, akiknek különösen nagy szerepük volt a hidak építésében, fejlesztésében. Szerepel néhány mérnök, akik a hazai hídtörténet kutatásban, publikálásban elévülhetetlen érdemeket szereztek. Jelen vázlatos összeállítás legyen ösztönző további adatok kutatására, összegyűjtésére, publikálására. 163
