Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

I 69. Az M7 autópálya Kőröshegyi völgyhídja Templomtornyoknál magasabban Épült: 2007 Tervező: Hídépítő Zrt; Wellner Péter; Pont-TERVZrt. Mátyássy László Kivitelező: Hídépítő Zrt.; Hoffmann György A Kőröshegyi völgyhíd, 1872 méterével Magyar­ország leghosszabb hídja, szinte napra pontosan 3 év alatt épült fel. A 2007. augusztus 8-án meg­tartott ünnepélyes átadás után a Balaton déli partjára, vagy a horvát tengerpartra utazók keve­sebb, mint egy perc alatt futnak át a hídon, a 87 m magasban átvezetett 2x2 sávos autópálya se­gítségével. A beruházó Nemzeti Autópálya Rt. a hét évig tar­tó előkészítési, tervezési feladatok után 2004 év­ben írta alá a szerződést a 15 km hosszú szakasz és azon belül a völgyhíd kivitelezésére a Völgyhíd konzorciummal, melynek a Hídépítő Zrt. és a Stra­bag Zrt. volt a tagja. A kiviteli terveket a Pont- TERV Zrt. készítette. A szakaszon belül a Kőröshegyi híd előtt egy 168 m, a híd után egy 300 m hosszú völgy­híd építése is szükségessé vált. A Kőröshegy felett átívelő híd a nyertes kivite­lezői ajánlatnak megfelelően mint „többnyílású, folytatólagos, felsőpályás, változó magasságú, tá­maszok felé parabolikusán kiékelt, egyszekrényes, kétcellás feszített vasbeton gerendahíd" épült meg. A nyertes ajánlat az eredetileg tervezett 15 nyílás helyett, a jóval kedvezőbb hídfőkialakítás lehető­ségét kihasználva 17 nyílást tartalmazott. A 13 db 120 m-es és a végek felé 95 m-re illetve 60 m-re rövidülő nyílásból álló szerkezet 4000 m vízszintes ívelésével, egységes 2,86%-os esésével szépen il­leszkedik a Dél-Balatoni tájba. A híd terheit 710 db, egyenként 25-34 m közöt­ti változó mélységű összesen 19 km hosszú, nagy át­mérőjű cölöp adja át a talajnak. A völgyhíd középső támaszainál a teniszpálya méretű cölöpösszefogó szerkezet csaknem 2000 m 3 betont foglal magában. A pillérek közül hét eléri, vagy meghaladja a 70 m-t, kettő pedig 30 cm híján 80 m magas. A pillérek építéséhez használt toronydaru gémma­gassága egyes esetekben elérte a 100 m-t. A szédítő magasságban természete­sen csak kis szélsebesség esetén lehe­tett dolgozni, így a munkát gyakran le kel­lett állítani a Balaton felől nagy lökésekkel érkező szél miatt. A felszerkezet építését a két hídvég felől kezdte meg a kivitelező, szabadonszerelt technológiával. A 11,25 m hosszú, 23,20 m széles pályalemezzel megtervezett több mint 700 tonnás elemek zsaluzatát két-két 1600 tonnás, erre a cél­ra Németországban gyártott szerelohid tartotta. A jó másfélszáz hidraulika által mozgatott acélszer­kezet segítségével a ciklusidő a betanulást köve­tően 14-15 napra csökkent. Az átadási határidő szorítása, a két nyílással hosszabb híd építése mégis a technológia megváltoztatására kénysze­ríttette a kivitelezőt. Az új építési eljárás szerint a híd elemeit 1,50 m-rel rövidebbre gyártották a terepszinten, majd onnan a kissé „könnyített", 620-670 tonnás ele­meket a szabadszereléses technológiához átala­kított szerelőhíddal, speciális emelősajtókkal és pászmákkal emelték fel. A híd mintegy 2/3 része a gyorsított technológiának megfelelően, a beta­nulást követő időszakban 5-7 napos ciklusonként „nőtt" 45 m-t. Ez az építési sebesség lehetővé tet­te a szoros határidő betartását. A híd építéséhez összesen mintegy 140 000 m 3 beton beépítése volt szükséges. Az ilyen nagy meny­nyiségű és minőségű (az alépítményeknél C35/40, a felszerkezetnél C45/55 minőségű) betonigény ki­szolgálása csak a kivitelezés helyszínén telepített nagy kapacitású betonkeverő üzem létesítésével volt lehetséges. A különlegességeket, építési specialitásokat, szokásostól jelentősen eltérő dimenziókat tartal­mazó völgyhídról az arra utazók, teljes szépségében láthatják a Balatont és annak gyöngyszemét, a Ti­hanyi félszigetet, a kilencszáz éves apátsággal. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom