Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)
Tartalomjegyzék
51. A Hungária körút és a Kacsóh Pongrác út csomópontjának műtárgyai Hímzésminta vasbetonból Épült Tervező: Kivitelező: 1983 Főmterv Hídépítő Vállalat A főváros az 1960-as években fejlesztési tervet készített a Hungária körút vonalában városi autópálya építésére, melynek igen jelentős, nagy forgalmat lebonyolító csomópontja a Hungária körút - Kacsóh Pongrác út kereszteződése, mely egyben az M3 autópálya kezdete is. A kereszteződés környezetében két vasúti keresztezés (Róbert Károly krt. - MÁV szobi és ceglédi vonalak, NI. Kacsóh Pongrác út, M3 autópálya MÁV ceglédi vonal) is található, továbbá igen nagy, mintegy 60 000 E/nap forgalmat kell lebonyolítani. Mindezek nagyon összetett csomópont és számos műtárgy megépítését tették szükségessé. A műtárgyrendszer tervezője a Főmterv, kivitelezője végig a Hídépítő Vállalat volt. Az építkezés I. ütemének műtárgyai a vasútvonalak felett létesültek. A Róbert Károly krt-i felüljáró fél szélességben, 1967-71 között épült meg, ekkor kétszer egynyomú, középen elválasztósávval, szélein gyalogjárdával rendelkező közúti pálya átvezetésére készült úgy, hogy később, az autópályává bővítés során a villamos pályája is elhelyezhető legyen. Alapozása a jó minőségű homokrétegnek köszönhetően síkalapozás, melynek felső vasbeton gerendájára támaszonként három, az alapba befogott, kör keresztmetszetű vasbeton oszlop támaszkodik. A megtámasztások alaprajzban általában (változó mértékben) ferdék. A felszerkezet három többtámaszú, konzolos, hétcellás, vasbeton szekrény tartószerkezetből áll, a támaszok felett és nyílásközépen kereszttartóval, összesen 10 nyílással. A vasutak feletti szakaszon Gerber-tartós, korlátozottan feszített szerkezet épült, melyen a repedésmentességet az alsó szálon is biztosítani kellett. A műtárgy nyílásai 2635 m közöttiek, a teljes hossz 302 m. A Kacsóh Pongrác úti felüljáró I. ütemben épült (1969-70) eleme kétirányú forgalmat bonyolít le, ma ez vezeti át a forgalom egy részét a Hungária krt. és a Kacsóh Pongrác út között úgy, hogy a híd déli végén két ágra bomlik az út. Szintén síkalapozású, melyeken támaszonként két-két, alul-felül csuklós, kibetonozott acélcső oszlop áll, a megtámasztások szintén ferdék. A felszerkezet négynyílású, korlátozottan feszített vasbeton lemez, melynek alsó szálán szintén biztosítani kellett a repedésmentességet. A híd támaszközei 15,5 - 24,0 m-esek, hossza 79 m. A csomópont építése ezután számos ütemben folytatódott: 1979-85ben elkészült az M3 autópálya bevezetése a Hungária krt-i csomópontba, mely során megépítették a Városliget és az Árpád híd felől az M3 felé („A"), valamint az M3 felől a Városliget és a Hungária krt. felé vezető („B") ágat is. Az „A" ág ívben fekvő, 15 nyílású, vasbeton szerkezet, melyből négy nyílás EHGT tartós, 11 nyílás pedig háromcellás monolit vasbeton, melynek harmadában Gerber-kapcsolatok találhatók. A „B" ág az előbbihez nagymértékben hasonló. Az új részek elkészültével lezárták és felújították az 1970-ben épült hidat is. 1987-re teljes szélességben kiépítették a Hungária krt-i felüljárót is, gyalogos-aluljáró-rendszerrel és az l-es villamos pályájával. A csomóponthoz kapcsolódóan a hídépítéseken kívül az évek során több más építkezés is történt: 1960-ban gyalogos-aluljáró készült a vasúti töltés alatt, és 1973-ban meghosszabbították a Millenniumi Földalatti vonalát a vasút alatti átvezetéssel a Mexikói útig. A csomópont 1997-98 közötti rehabilitációs felújítását a Főmterv Rt. tervezte meg, ám a Gerber-csuklók megszüntetésére végül a Pannon Freyssinet Kft. által kidolgozott összefeszítéses eljárást alkalmazták. A munkálatokat a Hídépítő Rt. végezte el. 112
