Hajós Bence: HÍDJAINK. A római örökségtől a mai óriásokig (Budapest, 2007)

Tartalomjegyzék

50. Kunszentmártoni Hármas-Körös-híd Szabadon szerelt, feszített vasbeton hidak a Körösökön Épült: 1975 Tervező: Uvaterv, Reviczky János, Wellner Péter Kivitelező: Hídépítő Vállalat, Vörös József sároltak. A terveket az Uvaterv (Reviczky János) készítette, a kivitelező a Hídépítő Vállalat volt (Vörös József). A közreműködők egy csoportja Állami Díjat kapott. A meder fölötti, 36 + 72 + 36 m támaszközű szerkezet az említett új módszerrel készült, az újdonság bevezetésével járó összes nehézséggel. A felszerkezet két szekrénykeresztmetszetű tartóból áll. A tartókat a mederpilléreken megépített indítózömtől kiindulva, két irányban haladva, mérlegszerűen szerelték fel, 2,0 - 3,5 m hosztartam elérése érdekében igen gondos injektálás szükséges. Afőhídhoz a bal parton háromnyílású ártéri híd csatlakozik, mely Algyőn darabokban gyártott és a helyszínen utófeszítéssel összeépített, feszített vasbeton gerendákból épült. A következő években sorozatosan készültek hasonló hidak, a következők szerint: • a 47. sz. úti köröstarcsai Kettős-Körös-híd, egy ártéri nyílással, 1977-ben, • a 47. sz. úti körösladányi Sebes-Körös-híd, ferde alaprajzzal, 1979-ben, • a dobozi Kettős-Körös-híd, monolitikusán csatlakozó két ártéri nyílással, 1982-ben, és • a békési Kettős-Körös-híd ugyanilyen elrendezéssel, 1985-ben. Ajellemző támaszköz időközben 85 m-ig nőtt. A második világháború eseményei a Körösök vidékét a hidak szempontjából megkímélték, itt sok rácsos acélhíd állva maradt, ezek azonban keskenységük és kis teherbírásuk miatt - idővel a forgalom akadályozóivá váltak. Az új hidak általában új nyomvonalon épültek, a régi hidakat lebontották, vagy az önkormányzat kezelésébe adták. Elsőként - 1973-75 között - a 44. sz. főúton levő kunszentmártoni Hármas-Körös-híd került sorra. A vízügyi igények miatt 70 méteres középsőnyílás volt szükséges, ennek kielégítésére új építési technológiát, az előregyártott elemekből szabad szereléssel épülő, feszített beton szerkezet meghonosítását irányozták elő. A kivitelezéshez francia módszert és segédszerkezeteket vászú, 22-26 tonna tömegű elemekből. Az elemeket a helyszínen gyártották, egymáshoz betonozással. Naponta két elemet szereltek fel, ragasztással rögzítve az előző elemhez, majd feszítéssel kapcsolták össze véglegesen. A híd tervezett alakjának biztosítása érdekében rendkívül gondos tervezés és elhelyezés szükséges, sok ellenőrző méréssel. A szerelési állapot igénybevételei jelentősen eltérnek a véglegestől, ennek megfelelően többféle vonalvezetésű feszítőkábeleket kell alkalmazni. A tervezett életKőrösladányban így épült az új híd 110