Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

A császár parancsára Segovia akvaduktja; . sz. 100 táján „A vizet háromféleképpen vezeti: a falazott vályúkban, illetve ólom- vagy terrakottacsöveken keresztül... A terrakottavezetéken érkező víz egészségesebb, mint ami az ólomcsövekből jön, mivel fehér ólomérc tartalma miatt ez az anyag ártalmasnak tűnik az egészségre... Ahol a vezeték egy város falához érkezik, ott víztározó építésére van szükség." Marcus Vitruvius: De Architectura, i. e. 1. század vége Titus Flavius Domitianus (i. sz. 51-96) i. sz. 51 k. megszületik Titus Flavius Vespasianus (uralkodott i. sz. 969-79) császár és Flavia Domitilla legkisebb fia 70 római praetor 81 bátyja, Titus halála után, akit állítólag megmérgeztek, szeptember 14-én ő lett a császár 82 a római Capitolium felújítása háború a chatti törzsek ellen egy limes („határ") létrehozása 89 harca markomann nép ellen A. Lappius Maximus kormányzó leveri Saturninus lázadását 92 győzelem a szarmaták és suebik felett 96 egy praetoriánus elöljáró szeptember 18-án meggyilkolja, az összeesküvésben felesége, Domitia Latina is részt vett Akkoriban már nem volt újdonság az akvadukt: az építészek Augustus (uralkodott i.e. 30-i. sz. 14) császár idejétől kezdve tanulmányozhatták Marcus Vitruvius római építész és mérnök De Architectura című munkáját, amely leírást ad a vizet nagy távolságra eljuttatni képes hidak építéséről. Csaknem hetven évvel később Titus Flavius Domitianus császár (uralkodott i. sz.81-96) utasítására 17 km hosszú, enyhén lejtő akvadukttal kötötték össze Segovia római városát a Guadarrama-hegység lábánál lévő Riofríóval, több folyó összefolyásánál. Ismerve Marcus Vitruvius kézikönyvét, az építők tisztában voltak az ólomcsövek egészségkárosító tulajdonságaival, ahogyan a víz öszszegyűjtését és tisztítását szolgáló víztározó megépítésének mikéntjével is. Segovia vizének elosztására számos tartályt használtak: elsőséget élveztek a nyilvános fürdők és kutak, ezeket követték a magánfürdők, végül a háztartások igényei. A folyamatos lejtés biztosításáért guadarramai gránitból kétívsoros 28,9 méter magas akvaduktot építettek, habarcs és emelődaruk nélkül. Segovia kormányzója fülkéket alakíttatott ki a felső ívsor mindkét oldalán, ezekben eleinte Domitianus császár mellszobrai álltak. Az ívsorok között aranyozott bronz felirat üdvözölte az utazókat, illetve búcsúzott el tőlük. A 17,5 x 1,35 méteres szöveget a rögzítők lyukainak segítségével sikerült rekonstruálni: „Nerva Trajanus császár, Pontifex Maximus, a haza atyja parancsára, tribuni és konzuli hivatalának második évében állíttatta helyre ezt a vízvezetéket Publius Mummius Mummianus és Publius Fabius Taurus, Segovia városának elöljárói." Trajanus, aki választás útján császár, i. sz. 98 késő őszén felújíttatta az akvaduktot, és annak korábbi mellszobrait saját portréira cserélte. Napjainkban a Madonna Nuestra Sehora del Carmen (1520) üdvözli a Segoviába érkezőket. Mindmáig érvényes az, amit 1812-ben egy angol utazó vetett papírra: „Ha az én hazámban épült volna egy ehhez hasonló akvadukt, akkor azt üvegvitrin védené." A segoviai római akvadukt, ahogyan Gustave Dóré (1832-83) látta 18