Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)
Tartalomjegyzék
Maga a fenségesség San Francisco: Golden Gate-híd 1933-37 „Strauss sohasem fogja megépíteni az általa tervezett hidat, mert senki sem képes a Golden Gate-et áthidalni a leküzdhetetlen nehézségek miatt, amelyek nyilvánvalóak mindenki számára, aki valaha is kacérkodott ezzel a gondolattal." John Bemard McGloin, S. J.:„Acélszimfóniák: a San Franciscó-i Bay Bridge és a Golden Gate", San Francisco, egy város története, 1978 Joseph Baermann Strauss (1870-1938) 1870 január 7-én született Cincinnatiben (Ohio) 1929-37 a Golden Gate-híd főmérnöke 1938 május 16. meghalt Los Angelesben Irving Foster Morrow (1884-1952) 1884 Oaklandben (Kalifornia) született 1900 építészetet tanul (Berkeley, University of California és Párizs, École des Beaux-Arts) 1918 építészirodát nyit feleségével, Gertrude Comfort Morrow-val, az első építésznővel, aki Berkeleyban végzett 1930-37 megtervezi a Golden Gate-hidat 1952 október 28. San Franciscóban egy buszon utazva éri a halál Joseph B. Strauss (1870-1938) főmérnök bizonyára nagyon elégedett volt, mert a San Francisco Chronicle 1937. május 27-i számában kritikusainak válaszolva ezt írta: a Golden Gate úgy áll, mint „maga a fenségesség", és mert a Fehér Házból maga Franklin D. Roosevelt elnök adta hírül a világnak a Golden Gate-híd megnyitását. Strauss hosszú és fáradságos utat tett meg a San Franciscoi Marin Countyval összekötő híd megépítéséig. Régóta vártak az öblöt átívelő híd megszületésére. 1844-ben a későbbi San Francisco területén létrejött első spanyol település polgármestere, Yerba Buena is hidat akart már ide. 1872-ben élesztette fel a vitát Charles Crocker vasútépítő iparmágnás. Csaknem negyven évig semmi sem történt azonban: John B. Strauss tervét megvétózták, mert a kompjáratok működtetői bevételkieséstől tartottak, illetve megkérdőjelezték a tervezett híd statikai épségét és esztétikumát. 1928-ban létrehozták a részben kormány által működtetett Golden Gate Bridge Authorityt a híd kivitelezésére, és felkérték Charles Alton Ellis professzort Strauss számításainak értékelésére. Irving Foster Morrow (1884-1952) műszaki tanácsadó és építész a híd szépségének fokozására két Art Deco stílusú, könnyed tornyot tervezett, a „kifinomult" acélszerkezet ellenpontjaként pedig nagy betonkamrákat a hídkábeleknek. Morrow talán leghíresebb ötlete a szín (nemzetközi narancssárga) megválasztása volt, amely Strausst a Grand Canyonra emlékeztette. Strauss folytathatta a munkát, és jórészt a maga érdemének tulajdonította a Golden Gatehíd létrejöttét, csak közvetett módon ismerve el Morrow eredményeit. Sohasem említette azoknak a nevét, akik 1933 után megoldást találtak az árapály és a viharok okozta statikai problémákra, például az északi Marin Tower jászolgátjának és a 34 méter mély vízben álló déli torony masszív terelőjének megépítésével. Strauss ötlete volt többek között a biztonsági háló, amely 19 ember életét mentette meg. 1937. május 27-i megnyitása óta több mint 4,1 milliárd jármű haladt át a 2.727 méter hosszú Golden Gate-hídon, amely mint Strauss írta róla Bevégeztetett a nagyműcímű dicshimnuszában: „oly magas, akár egy hegy". 90
