Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

Erő és stabilitás Forth-híd 1882-89 Este hét óra lehetett /mikor viharos szelek támadtak sűrű eső kerekedett /sötét fellegek komorultak hallani véltem a levegő démonját:/'„Most elsöpröm Tay hídját' William McGonagal John Fowler (1817-1898) 1817 július 15-én született Wadsleyben, Sheffield közelében 1844 mérnök Londonban; a glasgow-i St. Enoch állomás tervezője 1860 a Pimlico híd tervezése (az első vasúti híd a Temze fölött) 1861 a Victoria állomás társtervezője 1864 az Albert-Edward híd építése Coalbrookdale-ben (Shropshire) 1890 lovaggá ütötték a Forthhíd munkájáért 1898 november 20-án meghalt Bournemouth-ban (Hampshire) Benjámin Baker (1840-1907) 1840 március 31-én született Keyfordban (Somerset) 1879 Kleopátra tűjének szállítása Egyiptomból és felállítása 1890 lovaggá ütötték a Forthhíd munkájáért 1902 az első Hudson-alagút tervezése 1907 május 19-én meghalt Pangbourne-ben (Berkshire) A Dundee-ban 1879. december 28-án éjjel bekövetkezett borzalmas események emléke sokáig kísértett: egy viharos téli estén összedőlt a híd, miközben egy vonat haladt át rajta. Összesen hetvenöt utasa és a teljes személyzet életét vesztette, mikor a szerelvény a híddal együtt a Firth of Tay vizébe zuhant. A vasúti hidat alig három évvel korábban még a „mérnöki tudomány diadalaiként dicsérték: tervezőjét, Thomas Bouchot (1822-90) lovaggá ütötték érte, és rábízták a Forth Bridge megépítését is. Pályafutása zátonyra futásával tervét elutasították, a munkára pedig John Fowlert (181798) és Benjámin Bakert (1840-1907) kérték fel. A Tay Bridge katasztrófájára gondolva a két mérnök konzolos acélhíd mellett döntött, amely ötször erősebb a Bouch által tervezettnél, és Baker szerint az erőt és a stabilitást testesíti meg. Mivel a Forth eléri a 220 láb mélységet, rájöttek, hogy ésszerűtlen több pillért építeni a sok tartó alátámasztására. Csak a folyó középvonalánál lévő Inchgarvie kicsi, sziklás nyúlványa volt alkalmas egy- négy, kör alakú keszonos - középső pillér alapozására. További 76 négy kör alakú keszont kellett építeni a North és South Queensferry felőli oldalon. A híd feljáróit falazott viadukt alkotja, ezek utolsó pillére a főhíd végének alátámasztása. Két 350 láb hoszszú befüggesztett szerkezet épült a Forth fölé, amelyeket a csatorna közepén kapcsoltak össze. Elkészültekor a Forth híd volt a legmagasabb és leghosszabb híd, a legnagyobb konzolokkal, a legtöbb (55 ezer tonna) felhasznált acéllal. És 57 ember az életével fizetett mindezért. 1889-ben Rowand Anderson skót építész ezt mondta: „A gépészmérnöki tervezés olyan magas szintet ért el a funkció, a forma és a kifejezés terén, hogy joggal állíthatjuk, e munkák ugyanúgy műalkotások, mint a festmények, a szobrok vagy az épületek." Az utolsó szegecset 1890. március 4-én maga a walesi herceg helyezte be ünnepélyes keretek között, többek között Benjámin Baker és Gustave Eiffel jelenlétében. A kortársak azonban bírálattal is illették: a Times szerint kevesek tetszését nyerte meg a híd külleme, William Morris kézműves és tervező pedig ezt mondta róla: „minden rútságnak páratlan mintapéldánya". A konzolos híd élő modellje A Forth-híd az lllustration 1890. III. 8-i számában A világ leghosszabb konzolos hídja, a Forth-híc összhossza 2,46 km, kétfőnyílása 521 m.