Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)
Tartalomjegyzék
A világ nyolcadik csodája Vogtland: a Göltzsch-völgyhíd 1846-51 Nézzétek e remekművet itt! /A világ nyolcadik csodája a Göltzsch - völgyben a híd! Egészen a kék égig nyúlik, /ívei építőit dicsérik. Idézet a zárókő elhelyezésekor elhangzott szózatból, 1850. szeptember 14. Johann Andreas Schubert (1808-1870) 1808 március 19-én Vogtlandban született, elszegényedett földműves fiaként 1824-28 a drezdai Művészeti Iskolában építészetet tanul 1828 a drezdai Műszaki Főiskola matematikaprofesszorának tanársegédje 1832 a drezdai Műszaki Főiskola tanára 1836 gépészmérnök-irodát alapít, jó hatásfokú gőzkazánokat épít Í837-39 megépíti az első német gőzmozdonyt, a Saxoniát és az Elbán közlekedő első szász gőzhajót, a Königin Mariát 1845 a Göltzsch- és Elstervölgyhidak statikai számítása 1852 az állami mérnöki felügyelettagja 1859 a szász királyi közszolgálati rend lovagja 1870 október 6-án meghalt Drezdában A Göltzsch-völgyhíd felavatásakor (1850) a vendégek az építményt a világ nyolcadik csodájaként dicsérték- nem alaptalanul. A 78 méter magas, 574 méter hosszú hidat a sikeres iparosodás jelképeként építették. Utolsó kövét II. Frigyes Ágost szász király (uralkodott 1836-54) helyezte el három kalapácsütéssel köszönve meg az építők erőfeszítéseit, szakmai tudását. Főként Albert herceg (1828-1902) emelte ki beszédében az építésvezető, Róbert Wilke nevét mint a híd alkotójáét. Nem említették viszont a kegyvesztett tervezőmérnököt, Johann Andreas Schubert (1808-70) professzort, aki két évvel korábban „Nyilvános Nyilatkozatiban állt ki a frankfurti Német Nemzetgyűlés demokratikus elvei mellett. Schubert eleinte a legnagyobb bizalmat élvezte, 1845-ben ő lett egy nemzetközi tervpályázat zsűrijének elnöke, és ő építette meg az első német gőzmozdonyt, a Saxoniát. 1841-ben I. Lajos bajor király (uralkodott 1825-48) békét kötött a szász uralkodóval, s ez lehetővé tette a Nürnberg-Lipcse vasútvonal megépítését. A mérnököknek ehhez hidat kellett építeniük a Göltzsch és Elster folyókra. A beérkezett 81 terv közül egyet sem fogadtak el az ítészek, ezért a szász belügyminiszter Schubert professzort bízta meg a probléma műszaki elemzésével, aki tömör gránit- és téglaépítményt javasolt. Mivel a köríves hídpillérek alkalmazása volt a legolcsóbb és egyben legstabilabb megoldás, Schubert négysoros viaduktot tervezett a Göltzsch folyóra. Az első vonat 1851. július 15-én haladt át a Göltzsch-völgyhídon. A régóta várt eseménynek szemtanúja volt Albert herceg és Szászország több kiválósága. Schubertet ekkor sem hívták meg. A Szász Mérnökszövetség évkönyvében a következő bejegyzés olvasható erről: „Ha valahol keringőt játszanak, mindig bemondják a zeneszerző nevét. Ha viszont egy gőzmozdony éjnek évadján teljes biztonsággal halad át a legmagasabb hídon, melyet felfoghatatlan nehézségek és veszély közepette építettek, gyakran rövid idő múlva senki sem tudja annak nevét, aki azokat tervezte." A Göltzsch-völgyhíd építése, W. Bassler litográfiája, 1850 A Saxonia és egy szerkocsi, az első használható, német építésű gőzmozdony, építette Johann Andreas Schubert, 1838 68 A Göltzsch-völgyhíd, egykor a világ legmagasabb vasúti hídja, 1846-51
