Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

Thomas Farnolls Pritchard (1723-1777) 1723 Shrewsburyben egy ács fiaként született 1746 rézmetszőként dolgozik 1749 megépíti a St. Juliántemplomot 1750-esévek ingatlanbecsüsként dolgozik, felújításokat végez (Dothhill Park House, Shrewsbury School, Hosier Alsmhouses) 1770 ShrewsburybSI Eyton-onSevernbe költözik, ahol hidakat tervez (Stourport, English), állagmegóvást végez a Teme folyó hídján Downton Castle közelében 1772 felújítások tervrajzait készíti (Powis és Downton Castle) 1777 december 21-én meghalt balra fent: William Williams látképe az Irón Bridge-ről, 1780, Telford, The Irón Bridge Gorge Museum. Egy öntöttvas híd Iron Bridge, Coalbrookdale 1776-79 „A homokformába való öntés módszere általánosan elterjedt volt. Miután felállították az állványzatot, erős kötelekkel és láncokkal adott magasságig emelték a tartóbordák valamenynyi szelvényét, majd visszaengedték őket, mígnem felső végeik elérték a felezőpontot. A főbb szelvényeket három hónapig szerelték össze, s ez idő alatt egyetlen baleset sem történt, sem az öntödében, sem az építkezés helyszínen, sőt a közlekedést sem akadályozták a folyón." A világ első homoköntvény-hídjának átadását a Severn folyón, Coalbrookdale közelében 1781ben, Újév napján az ipari forradalom mérföldköveként ünnepelték. A technológiát régóta kétkedve figyelték. John Smeaton (1724-92) angol mérnök ezt mondta róla: „Huszonhét éve, amikor először használtam az öntöttvasat bizonyos célokra, mindenki azt kérdezte: »Hogyan remélhetsz tartósságot a rideg vastól, ha a legerősebb fától sem?«" Ám ezek az aggályok sem tartották vissza II. Ábrahám Darby (1711-63) vasiparost: gyára, a Coalbrookdale Works elsőként olvasztott vasat koksszal, jóllehet elhunyt, mielőtt megvalósíthatta tervét, egy öntöttvas híd megépítését. A magas anyagi kockázat dacára a fia, III. Ábrahám Darby (1750-91) valóra váltotta apja elképzelését: öntöttvas híddal váltotta ki az állandóan túlterhelt kompot a Severn folyón Coalbrookdale közelében. Thomas Pritchard (1723-77) shrewsburyi építész terve mellett döntött, aki 1773 óta dolgozott öntöttvas hidakon. Rájött, hogy a vashidak nyomószilárdsága és ellenállása nagyobb, mint a fa- vagy téglaépítményeké, s tervében tégla támpillérek közötti, teljes öntött62 Riedel a coalbrookdale-i Iron Bridge építéséről, 1797 vas ívek szerepeltek. Ezt 1776. március 25-én fogadta el a parlament. A megvalósításba bevonták John Wilkinsont, a „kiváló staffordshirei vasiparos"-t (1728-1808) is. Az ő révén ismerkedett meg Ábrahám Darby Pritcharddal. Épp akkor kezdték el öt párhuzamos szelvény legyártását a félkör alakú ívhez: ezeket öntöttvas talplemezekre állították, hogy az alapra egyenletesen nehezedjen a teher. 1779 júliusa végén elkezdték a híd felállítását, ami tizenhét hétig tartott. Az öntöttvas elemeket ékekkel, csapokkal és szegecselt fecskefarkkötéssel rögzítették. Ezután készült el a filigrán korlát, majd agyagból és vassalakból az út. Sikeres munkájuk nyomán fellendült az Ironbridge nevet felvevő iparváros. Pritchard nem láthatta tervének megvalósulását: élete utolsó évében betegeskedett, és 1777. december 21-én elhunyt. A század végére e példa első követői, a Párizs közeli Raincyban (1788), a szászországi Wörlítz palota birtokán (1791) és az alsó-szászországi Laasanban (1796) épült hidak kellően bizonyították, hogy a kontinens is méltányolta az öntöttvas hidak minőségét és szépségét. A hídvám összegét az átkeléshez használt jármű jellege határozta meg JL :: A híd rajza az 1821. évi módosítás előtti állapotról, metszet Pritchard nyomán, 1779 A Coalbrookdale közeli Iron Bridge a világ első öntöttvas hídja. Tömege 378,5 tonna, fesztávolsága 30,6 méter. Téglából emelt hídpilléreit 1821-ben vasívekre cserélték.