Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)
Tartalomjegyzék
Az iszlám igazgyöngye Isfahan: az Állahverdi kán híd 1599-1602 „A Zayandeh folyó partjáról... három híd - szokatlan, mégis pazar építmények - látványa tárult elénk. Annak, amelyiken átkeltünk a folyón, 33 alsó íve volt, mindegyik fölött 3-3 kisebb sorakozott. Fedett gyalogjáróját az egyik szinten útburkoló kövekkel alakították ki." James Justinian Morier, 1808-16 I. (Nagy) Abbas sah (1571-1629) 1571 Muhammad Khudabanda sah (uralkodott 1578-87) fiaként született 1581 Mashhad kormányzója támogatja Abbast apja ellenében 1587 apja lemond a trónról 1590 tűzszünet az ottománokkal, átengedi Azerbajdzsánt, Irakot, Kurdisztán egy részét és az első szafavid királyi székhelyet, Tabrizt 1598 udvarát Qazvinból Isfahanba költöztet, amelyet a világ egyik legszebb városává virágoztatfel 1598 az üzbégek visszafoglalják Khorasant 1599-1602 felépül Isfahanban az Allahverdi kán híd 1601-24 folytatódik a háború az ottománokkal, amely I. Abbas győzelmével, a tabrizi csatával ér véget 1629 januárban meghalt nyári rezidenciájában, Ashrafban Isfahan (ma: E§fahan) 1598-ban került előtérbe: ekkor, a perzsa újév ünnepén I. (Nagy) Abbas sah (uralkodott 1587-1629) költöztette ide udvarát Kazvinból. Abbast eleinte sorscsapások sora érte: édesanyját, bátyját, majd édesapja, Muhammad Khudabanda sah (uralkodott 1578-87) nagyvezírét is megölték a hatalomsóvár Qizilbash emírek. Mashhad (ma: Meshed) kormányzója apja ellenében támogatta Abbast 1581-ben. Hat évvel később, miután apja lemondott, minden hatalom Abbas kezében összpontosult. Diplomáciai és katonai képességei révén legyőzte az ottománokat és békét kötött a szafavid birodalommal. Felvirágzott a kereskedelem, a tudomány, a művészetek, főként királyi székhelyén, a 600 ezer lelket számláló Isfahanban. Pazar épületei, a Maidan tér, a Shaikh Lutfallah- és a Shah-mecset, az Ali Qapu-palota és a Chahar Bagh kertjei láttán a korabeli leírások Isfahant „a világ egyik fele"-ként említik. A Zayandeh folyó Morier által 1808-ban megcsodált három hídja már évszázadok óta öregbítette Isfahan hírnevét. A Csatorna- és a Khaju-híd mellett, melyeket később, II. Abbas sah idejében (uralkoott 1642-67) építettek, főleg a harminchárom ívvel ellátott Si-O-Se Pol-híd nyerte meg tetszését. I. (Nagy) Abbas 1599 és 1602 között utasította megépítésére híres tábornokát és miniszterét, Allahverdi kánt. Teherhordó állatok és szekerek által használt útja összekötötte Isfahan főútvonalának alsó és felső szakaszát, s ugyanakkor a helyi nemesek találkozóhelye is lett. I. (Nagy) Abbas sah azt akarta, hogy a később Allahverdi kánról elnevezett hídhoz közeledők tudják: Isfahan „az iszlám gyöngye", a szafavid birodalom elsőszámú városa. James justinian Morier perzsiai útjakor Isfahan napja már rég leáldozott. 1722-ben a ghilzay afgánok Mahmud vezetésével ugyanis lerombolták a várost. Az Allahverdi kán híd látképe Johann Bernhard Fischer von Erlach Történelmi építészet című könyvében II r; > 1 & ÁTi I li Ifi íti li ti..íi h ti ?, ti I»t, t hí, t ' ' fe^Hii|i,il|!r i •* J/IIÍ3ÍI tfnmr) f A»ti d&pfíhan inrlw H.-KR- ,.V .VU-VIKÍ í% (< tnmuru- fa M\» qm la fM Klfir,- .»J\)rtrdti~t íun ,.5ü IcrujüíUr ct ?cjoqp<Lt úcam-An^win< unt hr ih ;,r \- rinvt ,'•'( ír a ?f Ji.i.,^ .vfv MM, .j.:!i.-n,- ,-cmwiie. A fmw pluitr tilms p.h-Ú \r p^fmy.'tA ,wf> .v/nr/t.iX ,•» U'wl n ivar j.mir D<-l"\tr, ,w',vfW \ p-w-t'i tiulnaiiinibn. Unt Mire oatttric i^nh.-í..(i.\intij í-i,s l< /s'/ii I.HIÍU- íc* tuJú* ? M\ (W a.ltiittf t .^ a ^ueJit en zt£ aőcmicoup d'cutUifU/vJtiiu ciuttl fen bajft. 56
