Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

Évi 800 firenzei forint bérleti díj Firenze: Ponté Vecchio 1345,1564/65 „Taddeo Gaddit bízták meg a Ponté Vecchio makettjének és tervrajzainak elkészítésével. A lehető legmasszívabb és legszebb hidat szerette volna létrehozni. Ezért aztán nem sajnálta sem a pénzt, sem pedig a fáradságot: erős pillérekkel, gyönyörű ívekkel építette meg... így elbírta a két oldalán kialakított huszonkét-huszonkét üzlethelyiséget. Nagy hasznot hoz a városnak, mert évenként 800 forint bérleti díj folyik be innen." Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete, 1550 Taddeo Gaddi (1300 k-1366) 1300 k. Giotto di Bondone (1266-1337) keresztfiaként született 1341-66 freskókat fest Firenzében (S. Miniato al Monté; Bellacci; S. Andrea in S. Croce; S. Spirito, Annunziata; S. Maria Novella) 1366 meghalt Firenzében Giorgio Vasari (1511-1574) 1511. július 30-én Arezzóban született 1555-74 freskókat fest a firenzei Palazzo Vecchióban 1560-74 felépül Firenzében az Uffizi 1562 megépíti a pisai Santo Stefano-rendházat és az arezzói Badiát 1571-73 ő festi ki a vatikáni Sala Regiát 1574 június 27-én meghalt Firenzében Nem kisebb tekintély, mint a művészettörténet atyja, a neves festő, építész és író Giorgio Vasari (1511-74) tulajdonította Firenze Öreg hídját, a Ponté Vecchiót Taddeo Gaddinak (kb. 1300-66), Giotto tanítványának, aki művészként freskóiról és táblaképeiről volt híres. 1333-ban az Arno elsodorta a Ponté Vecchio elődjét, mindössze két középső pillérét hagyta hátra. Tizenkét évbe telt, mire a városatyák elkezdhették az új híd építtetését: az újabb ár megelőzése céljából előbb magasítani kellett a partot. Gaddi tervét az esztétikum, a stabilitás és a kereskedelem határozta meg. A híd Vasari által az 1557-es árvíz idején dicsért szépsége és tartóssága a száz méter széles folyót átfogó három, szokatlanul alacsony szegmensívének köszönhető (3,9-4,4 méter magasak). Ez a hídtípus ismeretlen volt akkor Európában; nem kizárt, hogy építésze ismerte a kínai Csaó Hszien tartomány 7. századi An Ji-hídját. Firenzei kortársai, így Francesco Balducci Pegolotti, a Bardi-bankárok képviselője kereskedelmi kapcsolatban állt a kínai Jüan-uralkodóház (1280-1368) tagjaival. Az új Ponté Vecchión el kellett férnie negyvennégy 38 üzletnek is: a román kori elődjén (1177/78) kialakítottak szép hasznot hoztak ugyanis. Ez a bevételi forrás elapadt, amikor 1495-ben magánkereskedőknek adták el a helyiségeket a városatyák. 1564/65-ben I. Cosimo toszkán nagyherceg (uralkodott 1537-74) gyökeresen megváltoztatta a Ponté Vecchi 0 arculatát és rendeltetését. Utasítására Giorgio Vasari folyosót, fölé pedig fedett gyalogjárót épített a híd keleti oldalára, hogy a herceg a legrövidebb úton, a hídon át közlekedhessen rezidenciája, a Palazzo Pitti, ill. az Uffizi és a Palazzo Vecchio, Firenze igazgatási és politikai szíve között. 1593-ban I. Medici Ferdinánd (uralkodott 1587-1609) parancsára kizárólag a tehetős arany- és ezüstművesek működtethettek üzletet a Ponté Vecchión: ő ugyanis elviselhetetlennek találta a korábban ott árusított portékák szagát, amikor a fedett gyalogjárót igénybe véve haladt át az Arno folyón. balra fent: Bemard Bellotto: a Ponté Vecchio látképe az Arno fölött, 1742, Beitgyűjtemény, Russborough Vásározók a Ponté Vecchión, ismeretlen festő képe, Grassi-gyűjtemény, 1850