Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

Szerződés az ördöggel Cah ors: a Valentré híd 1308-55/78 „A mérnök már unta, hogy lassan haladnak. Hogy elnyerje az Ördög támogatását, megállapodott vele. Röviddel a híd elkészülte előtt eszébe jutott, hogyan menthetné meg a lelkét: rostát adott az Ördögnek, arra kérve, hozzon abban vizet az utolsó adag habarcshoz. Amikor az Ördög rájött, hogy ez képtelenség, és ezzel elveszítette a fogadást, bosszút állt: minden áldott este letört egy-egy darabot a híd középső tornyából, amelyet pótolniuk kellett a kőműveseknek." A Valentré híd legendája, 14. század XXII. János pápa (cca. 1244/5-1334) 1244/5 k.: tehetős polgári család fiaként Cahorsban megszületett Jacques Duése; a dominikánusoknál nevelkedik 1300 k.: kinevezik Fréjus püspökévé 1309-10 Anjou Róbert (uralkodott 1309-43) nápolyi király megteszi kancellárjává 1310 kinevezikAvignon püspökének 1312 Portó bíborosa 1316 szeptember 5-én Lyonsban pápává választják, karthauzi kolostort és egyetemet alapít Cahorsban 1324 március 23-án kiközösíti IV. Lajos bajor királyt (uralkodott 1314-47) 1327 „Cahorsi Jakab papja"ként gúnyolja IV. Lajos szent római császár 1334 december 4-én meghalt Avignonban A Valentré híd felújításakor, 1878-ban Paul Gout (1852-1923) építész Cahors lakóitól értesült a híd építője és az ördög szerződésének legendájáról, amely magyarázatot adott arra, miért csonka a híd középső tornya. Hogy fennmaradjon a régi történet, Gout megkérte Calmon szobrászt, faragja ki a toronyból követ kiemelő ördög szobrát. Gout a megfelelő helyre rakta a figurát, s innen ered az „Ördög hídja" és a "Sátán tornya" elnevezés. A hidat, amelytől féltették halandó lelküket Cahors középkori lakói, egy még korábbi, sokkal evilágibb félelem ihlette. Folyton fenyegetve érezték vagyonukat, melyeta lombardiai uzsorásokkal, közel- és távol-keleti kereskedőkkel folytatott ügyleteik során halmoztak fel. Ezzel a leginkább Jacques Duése, a helyi bankár fia, Fréjus püspöke lehetett tisztában. 1308. június 17-én rávette a város elöljáróit, hogy építsenek erődített hidat a Lot folyón, de az építkezést már nem felügyelhette, mert Bölcs Róbert király (uralkodott 1309-43) udvarába szólította új hivatala, a kancellárság. Később XXII. Jánosként (uralkodott 1316-34) pápává választották, de már nem érhette meg a Valentré híd befejezését: a 138 méter hosszú, hat 16,5 méter magas ívvel ellátott építmény csak 1355-ben készült el. A hidat úgy tervezték, hogy háborúban a város védelmét szolgálja. Éles jégtörők védik a folyásiránnyal szemben, bástyás hátfalazata mögül a védők oldaltüzet nyithattak az ellenségre. Ez különösen fontosnak tűnt a franciák Crézy-enPonthieu-nál elszenvedett veresége után (1346). Az angolok és a Fekete Herceg fenyegetése miatt sürgősen meg kellett építeni egy külső hidat és tornyokat fogazott mellvédfallal és lőrésekkel. A kapurostéllyal, lőréses tornyokkal, kettős függönyfalakkal megerősített híd számos angol támadásnak állt ellen - de hiába. 1360-ban Cahorst a brétigny-i és calais-i békeszerződéssel átengedték III. Edwardnak (uralkodott 1327-77). Az egykor gazdag kereskedelmi központot a gazdasági csőd fenyegette 1450-ben, amikor az angol hódítók visszavonultak. Calmon ördöge a Valentré híd középső tornyának tetején A crézy-i csata (1346) után az angolok Cahorst és a Pont Valentrét fenyegették. Miniatúra Froisart krónikájában, Toulouse, Városi Könyvtár. 36