Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)
Tartalomjegyzék
A svájciak hőstetteiről Luzern: a Kapell-híd 1300-33 „Az Udvar-hídhoz hasonlóan a Kapell-hidat is festett táblák díszítsék majd: témájuk azonban nem szakrális, hanem világi legyen. Városunk és szülőföldünk történetéről meséljenek." Luzern város tanácsának határozata, 1599 Hans Heinrich Wagmann (Wegmann) (1557-1628) 1557 október 12-én Zürichben született 1584 megfesti az eigentali templom kórusának képeit 1589 teljes jogú luzerni polgári címet kap, kifesti a városháza tornyát 1590 megtervezi a luzerni Udvari templom oltárképét 1590-94 festményeket készít a luzerni jezsuita templomnak 1611-16 befejezi a Kapell-híd táblaképeit 1617 megfesti a greppeni templom oltárképeit Johann Caspar Meglinger (1595- kb. 1670) 1595 augusztus 15-én Luzernben született, apja kőműves 1626-35 megfesti a luzerni Spreuer-híd „haláltánc"-képeit 1639 befejezi Szt. Ferenc életének jeleneteit, a luzerni Udvari templom alapítójának emlékportréját, a schüpfheimi kapucinus templom oltárképét A luzerni városi tanács hét év várakozás után bízta meg a helyi patikust és városi jegyzőt, Renward Cysatot (1545-1614) a Kapell-híd képeinek megrendelésével. Ezeket 1616-ban Hans Heinrich Wegmann (1557-1628), zürichi miniatürista, üveg- és képfestő készítette el: a 158 manierista stílusú festményt a svájci konföderáció és Luzern város történelme, védőszentjei, Szt. Leodegar és Szt. Maurice és az Udvari templom patrónusainak legendái ihlették. Cysat és Hans Rudolf Sonnenberg, a tanács egyik tagja magyarázó verseket írtak ezekhez. A dekoráció célja Luzern város és a svájci konföderáció polgárainak bizakodásának és büszkeségének kifejezése volt. A Kapell-hidat eredetileg nem azért emelték, hogy a svájciak hőstetteit kifejező alkotásoknak adjon helyet: 1300 és 1333 között, a Habsburguralom alatt épült 285 méter hosszú, fedett fahídként, négyzet alakú kőpillérekre és facölöpökre, kiegészítve a városfalak által alkotott védelmi vonalat, amely a Reuss folyótól északra és délre húzódott. Egy nyolcszögletű „víztorony" is szolgálta a többszörösen megerősített híd védelmét, hogy visszaverjék az eredeti kantonok támadását a Luzern-tó irányából. A Kapell-híd védelmi funkciója megszűnt, miután Luzern 1332-ben csatlakozott a svájci konföderációhoz és III. Lipót Habsburg herceg (uralkodott 1365-86) életét vesztette a sempachi csatában (1386). A város most már szabadon fejlődhetett. 1400 és 1408 között a román kori átkelőhelytől kissé északra megépült a Spreuer nevű fahíd és annak zárterkélyes kápolnája. 1626-ban Johann Caspar Meglinger (1595- kb. 1670), helyi portréfestő, történelmi témájú képek alkotója 65 képből álló „dans macabre" ciklust tervezett a Spreuer-híd díszítésére, hogy a harcok idején emlékeztessenek a földi hívságok mulandóságára, s vigaszt nyújtsanak a hétköznapi ember számára a halál utáni élet szépségének gondolatával. 1993 augusztusában a Kapell-hidat - Európa legrégibb fahídját - nagyrészt elpusztította egy tűzvész, amelyet a nála fiatalabb Spreuer-híd sértetlenül túlélt. Festmények a Kapell-híd belsejében A Spreuer-hídon látható haláltánc-ciklus részlete, Johann Caspar Meglinger alkotása, 1626-35 34 A luzerni Kapell-hidat (1300-33) a 19. században rövidítették 222 méter hosszúra, az 1993. évi tűzvész után újjáépítették
