Bernhard Graf: Hidak, amelyek összekötik a világot (Prestel)

Tartalomjegyzék

A kapu Kelet felé Isztambul: a Boszporusz hídja 1970-73 „Értesültem szándékáról, miszerint hidat kíván építeni Pera és Konstantinápoly között, amely szakértő híján nem valósulhatott meg ez idáig. Jómagam képes vagyok arra, hogy megtervezzek egy hidat, amely alatt biztonsággal elhaladhat egy hajó, felvont vitorlával." Leonardo da Vinci levele II. Bejazid Wali szultánhoz, 1502 Hochtief AG 1875 a céget a Helfmann fivérek alapították Frankfurt am Main közelében 1925 a Keleti Fríz-szigetek egyikén (Németország) megszületett Enno Vocke; a cég referenciamunkái: 1929 Echelsbacher-híd, Schongau és Oberammergau között az Ammer völgye fölött 1930-39 Albert-csatorna (Belgium) 1961-62 Paraná-alagút (Argentína) 1963-68 Abu Szimbel, sziklatemplom (Egyiptom) 1970-73 a Boszporusz l-híd 1974-85 Dzsidda, repülőtér 1990-92 Varsó, repülőtér 1991-95 Keleti-híd (a Nagy Beit fölött) 1991-99 Vízerőmű (Kína) 1994-98 Bejrút, repülőtér 1996-2000 Öresund híd (tervezés) 2001 január 19-én Prof. Enno Vocke megkapja a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendjének első fokozatát Már az ókorban felmerült a Boszporuszt és a Dardanellákat - a Fekete- és az Égei-tengert öszszekötő szorosokat - áthidaló híd megépítésének ötlete. Ez az álom arról szólt, hogy állandó kapcsolat létesüljön a Kelet és a Nyugat között. Az i. e. 513-ban I. Dareiosz perzsa király (uralkodott i. e. 522-486) szkítiai hadjárata céljaira épült pontonhíd - a szamoszi perzsa építőmester, Mandroklész alkotása - azóta sem merült feledésbe. Harminchárom évvel később egyiptomi és föníciai mérnökök próbálták áthidalni a Dardanellákat, de Hérodotosz (kb. i.e. 485-425) görög történetíró szerint pontonhídjaikat megsemmisítette egy vihar. I. Xerxész (uralkodott i.e. 486-465) dühében lefejeztette a mérnököket, és elrendelte új pontonhidak építését, hogy egy utolsó támadást indíthasson esküdt ellenségei, a görögök ellen. Csaknem 2000 évvel később II. Mehmed Fatih szultán (uralkodott 1451-81) elfoglalta és 1453. május 29-én az Ottomán Birodalom fővárosává tette meg Konstantinápolyt, amelynek még akkor sem volt állandó hídja. Mehmed utóda, II. Bejazid Vali szultán (uralkodott 1481-1512) céljaira a polihisztor Leonardo da Vinci (1452-1519) egy 360 m hosszú hidat tervezett 1502-ben Pera és Konstantinápoly (a mai Isztambul Eminönü és Beyolu negyedei) közé. A szultán azonban úgy vélte, Da Vinci igen eredeti terve kivitelezhetetlen, és lemondott róla. Ezt végül 2001-ben mégis felhasználták: a norvég Selberg Arkitektkontor AS építészei az Oslo közeli As városban gyaloghídként, fából építették meg, igaz, 57 méterre csökkentve a hoszszát. Bejazid szultán tévedett: a számítógépes szimuláció bebizonyította, hogy Leonardónak az Aranyszarv-öbölbe tervezett hídja statikailag tökéletes volt. Évszázadok teltek el, mire híd épült a Boszporuszra: 1970 és 1973 között a róla elnevezett függőhidat a német Hochtief AG mérnökiroda ké szítette el Enno Vocke elnökségével, Celalettin Dursun mérnök és a brit Freeman, Fox and Partners cég együttműködésével. A hídvámból eredő bevétel olyan hasznot hajtónak bizonyult, hogy 1988-ban felépült a második, 1.090 méter fesztávú Mehmed Fatih szultán híd is. Ma már tervezik egy magánfinanszírozással építendő harmadik átjáró létesítését a Kelet felé. Leonardo da Vinci: Önarckép, Torino, Biblioteca Reale, 1512 k. Leonardo da Vinci tervrajza, Ms. L, fol. 66r, Párizs, Bibliothéque de l'lnstitut de Francé, 1498-1502 A Boszporusz-híd tervrajza, 1970-73 102