Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 5. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Abkarovits Endre: A Téka együttes
s ez a fajta román zene karakterisztikusan eltér a magyartól. Mi ennek a magyarázata? A mi esetünkben a román zene iránti vonzódás kézenfekvő, hiszen már abban az első abaújszántói táborban román zenésztől, Kovács Tivadartól tanultuk meg az alapokat. A mostani lemezen található számok a fúvósokkal a mai falusi román zenét mutatják be. Igazából Bartók munkásságának akartunk tisztelegni ezzel az összeállitással, az ő gyűjtéséből játszunk, aki a román népzene egy nagyon értékes részét mentette meg az utókornak. Politikusaink talán egyszer elmondhatnák román tárgyalópartnereiknek, hogy Magyarországon nagyobb tiszteletnek örvend az erdélyi román népzene, mint a románság körében. De talán jogos felvetni, hogy miért csak román zenét játszanak népzenészeink, miért nem hallani szlovák, rutén stb. zenét is. Játszunk gurál zenét is, de még nem tanultuk meg olyan minőségben, hogy érdemes lenne megmutatni, felvenni. Az motivál minket a környező népek zenéjének megismerésében, hogy ezáltal tudjuk meg, hogy melyek a magyar népzene jellegzetességei. Ha ismerjük a különbözőséget, akkor azt is tudjuk, hogy a mi zenénk mitől jellegzetesen magyar. Mi mindig nagy súlyt fektettünk arra, hogy magyarosan játsszunk. Nálunk a pásztorhangszerek középpontban vannak: a furulya, a duda, a tekerő, a citera. Nagyon jó, hogy az Óskelet mellékleteként végre bőségesebben olvashatunk a zenéről, ha nem is az együttesről. Az is jó, hogy a külföldiek végre több információhoz juthatnak egy világnyelven. Sajnos sok lemez esetében „elspórolják” ezt az információt, bár tudom, hogy a lemez előállítási költségeit ez megdrágítja Valóban így van. „A szüzeké” lemez esetében a borító előállítása majdnem olyan drága volt, mint magáé a CD-é. De az igény mindig az, hogy szépen nézzen ki, legyen újszerű. Azért terveztem a papír boritót, mert szeretem a régi bakelit lemezeknél a mellékletet olvasgatni, nézegetni. De éppen a drágasága miatt nem tudtuk ezt kivitelezni a többi lemezünknél. Jelenleg az ürömi József Nádor iskolában tanítotok zenét Gyurival. Miért jöttetek el Óbudáról és miért pont Ürömre mentetek? Mint említettem, az Óbudai Népzenei Iskola első igazgatója, Béres János kiharcolta, hogy ne a papír számítson a tanári kinevezéseknél. Az új igazgató viszont fel akarta bontani a szerződéseket, illetve kivette státuszukból azokat a tanárokat, akiknek nem volt zenei diplomájuk, hiába voltak hangszereik mesterei, jó pedagógusok (köztük alapító tanár is volt). Ezért mentünk Ürömre. Azért éppen oda, mert ifj. Csoóri Sándor Ürömre költözött, ahol elindította a népzenei oktatást, és természetesen azokat hívta, akikkel Óbudán is kezdte. Népművészeti iskola vagyunk, délelőtt rendes órákra járnak a gyerekek, délután jönnek a zeneórákra, vagy kézművességet ill. néptáncot is választhatnak. E mellett még bőgőt, ütőgardont és tekerőt tanítok a nyíregyházi főiskolán is. Vizeli Balázs, a prímásunk Zsámbékon és Bugyi községben tanítja a vonósokat, Tárnoki Beatrix, az énekesünk pedig Budapesten, a XIII. kerületben és szintén Bugyi községben tanítja az érdeklődőket. Ha jól tudom, ezen a nyáron már a huszadik Téka tábor kerül megrendezésre. 1983-ban szerveztük az első Téka tábort. Először a Vadása-tónál volt Szombathely mellett, majd sokáig Nagykállón voltunk, az utóbbi két évben Boldogkőváralján táboroztunk. Táborainkban zeneoktatás mellett táncoktatást, kézműves foglalkozást is tartunk. Ennek a tábornak a fő épülete látható a „Nincs szebb élet a mienknél” borítóján. Az év többi részében ezt hogy hasznosítják? Új Hevesi Napló 101
