Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 2. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Losonci Miklós: Kiállítások a fővárosban
Losonci Miklós 'jy^ié/fó/áto/c a ßhmroi/zavt 2002. január 27-ig várja látogatóit a Magyar Nemzeti Galéria Árkádia tájain c. kiállításával, mely Szőnyi István és köre művészetének eddig nem eléggé ismert alkotásait tárja elénk. Közös vonás mindannyiukban a harmóniára való törekvés, az a festői eszmény, mely a táj méltóságát csatolja az emberi forma megnyugvásához. Ez az az esszencia, mely Szőnyi István ars poeticája, de ez a törvény hatja át Aha Novák Vilmos kettős arcképét is, ahol az emberpár hátterét nyugodt törzsű fák, lila pászmákban csöndesedő házak biztosítják. Korb Erzsébet kinyilatkoztatása a mezítelen emberi testek szépsége, melyet sugaras fényű táj övez, hegyek és víz. Mindez 1923- ban keletkezett kép, már kezdeményezi Egry József diadalmas festői törvényeit. Patkó Károly igali falurészlete ugyanúgy a tárlat erőssége, mint Paizs Goebel Jenő néhány alkotása. Árkádia a béke testesülése a görög antikvitásban, erre áhítoztak a frontról hazaérkező festők, hogy az első világégés után a nyugalom legyen úrrá életünkben. Mindez a színek temperáltságában és a vonalrendszer lágy ritmikájában valósul meg, ragaszkodás ezen közös eszményhez, melyet Tarjáni Simkovics Jenő és Varga Nándor Lajos grafikái is képviselnek. Mindez ma is élő üzenet napjaink sokrétű, terméketlen háborúskodásában. Budán, az Aquincum Hotel Mithras Galériájában a Motivart Stúdió mutatkozott be új müveivel. Paróczi Ágnes asszociatív képi rendszere határozottabbá vált, ékformái domborításokkal bővültek. Takács Klára sejtelmessége, ha lehet, még finomabb, így döbben rá a víz alatti létezés ázalag lebegésére. Véghseő Klára Krúdy Gyula nyomvonalán találja meg a maga meseországát, mely itt Óbudán most is visszhangra talál a közönség szívében. Fajka János rekeszzománc müvei különlegesek, saját egyéni képzeletével örökíti meg a múltba vesző, de a tudatban fennmaradó falusi hangulatokat, összefűzi szerves rendben a növényi, állati és emberi anatómiát. Szabó János a csoport vezetője a zene dallamvilágát is festészetté nemesíti — kimagasló műve Korinthosz, ahol föltámad színei varázsában az antik világ. Cene Gál István még messzebbre megy időben és térben - Egyiptomba. Ő Salgótarjánban született 1969-ben, önálló kiállításon mutatkozott be Miskolcon, Budapesten, Szentendrén, Salgótarjánban, Tatabányán és Hollandiában is. Enigmatikus sűrítéssel idézi meg azt, ahogy ő elképzeli az egyiptomi csodát müvekbe és a tájba, a sivatagba és a Nílusba feledkezve. Az, hogy kiállításának címe Egyiptomi szimfónia, arra utal, hogy ámulása fokozódik. Madách Imre egyiptomi színét is újraálmodja, ahol ő az Ádám, a figura; Önarcképe. Sorozatának ékessége II. Ramszesz, Ehnaton alakja, kivált Ré 88 XII. évfolyam 2. szám—február Aba-Novák Vilmos: Kettős arckép 1925
