Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Alabán Ferenc: Vizualitás az irodalomban
kialakul a vizuális szövegirodalom és a vetített irodalom. Később, a nyolcvanas években létrejön az elektrovizuális képszöveg. Új irodalmi műfajnak számít a hangköltészet és a szöveges installáció, a performansz, a happening és a különböző költői akciók, melyeknek fontos eleme az orális (mondott) szöveg, a rögzített, reprodukált szöveg. A többi multi- mediális művészeti formák között is vannak irodalmi jellegűek (hologram, virtuális kép), ha a szó és a szöveg fontos szerepet játszik bennük. A jelenünkben formálódó elektronikus irodalomnak aránylag ismert műfaja a videó-képszöveg és a számítógépes szöveg, s mellettük jelenik meg fokozatosan a virtuális szöveg. Lényegében megszületett a multimediális drámai (nem minden esetben színpadi) műfaj is, melyben a szöveg leredukálódik, de mozgáselemek, video, zene kapcsolódik a szöveghez, és élményi hatást fejt ki. Inkább csak az érdeklődők szükebb csoportja és a szakmai kör ismeri a felsorolt, újonnan létrejövő műfajokat, mint a szélesebben értelmezett befogadói tábor. Ennek ellenére (vagy éppen ezért!) az emberi érzékelés skálája kitágul, és a vizualitást elősegítő/alkalmazó alkotói módok felerősítik az észlelés elvont összetevőit, elemeit. Az új alkotói módok, eszközök és szemlélet befolyásolják az irodalmi (művészi) alkotó- képességet és találékonyságot, s végső soron oda is hathatnak és elvezethetnek, hogy módosítják az irodalom (művészet) fogalmát is. Ennek megnevezésére és pontosítására pedig már új irodalomelméleti és műelemzői fogalomtár és módszertani eljárások létrehozására van szükség, mert a teoretikus és metodológiai irodalom megújulása nélkül az irodalom új műfajai és jelenségei alig értelmezhetőek. 'it tcntáfyoj ajánlott ncfjáiit) fontod djaltiroíiníom :- Papp Tibor: Múzsával vagy múzsa nélkül? (Irodalom számítógépen). Balassi Kiadó, Budapest, 1992- Nagy Pál: SadisfactionS (vizuális szöveg), Magyar Műhely, Párizs, 1977- Ver(s)ziók. Formák és kísérletek a legújabb magyar lírában. Szerk. Kulcsár Szabó Ernő és Zalán Tibor. JAK füzetek 2, Magvető, Budapest, 1982- Nagy Pál: Az irodalom új műfajai. ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete - Magyar Műhely, Budapest, 1995- Szekér Endre: Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988- Kepes György: A látás nyelve, Gondolat Kiadó, Budapest, 1979- VizUállásjelentés. Fiatal költők vizuális antológiája. Szerk. L. Simon László, Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest, 1995- Tvorivé podoby postmoderny. Vizuálna poézia, próza, dráma, VSPg, Nitra, 1996 70 XII. évfolyam 1. szám—2002. január
