Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: Kalász László élő öröksége
^jfödAíAK JQáóx/á é/ő <ftf>/cú4^e Szalonna polgárai emléktáblával jelölték meg a Gedeon kastélyban működő általános iskola falát, ahol Kalász László sokáig tanított és családjával együtt lakott. Tudjuk: az elhunytak életét az élők emlékezete őrzi. Egy csupaszív ember, kiváló pedagógusköltő emléktáblájának avatásakor nemcsak emlékezetünkből, de önmagunkból, a szívünkből hívtuk elő a költőt. Sokan bizonyíthatják, hogy a Jóisten is jókedvében teremtette ezt a poétát, és hamisítatlan lelket, jó humort lehelt belé. Szellemesen, veleszületett humorral élte-viselte sorsát. Minden értékes kultusz lényege: akik elhunyt jeles elődeiket tisztelik, ez által magukat is tiszteletre méltóvá válnak. Az irodalmi kultusz legmélyebb motivációja: az igazi költő nemcsak az erényeinket énekli meg, nemcsak erkölcseink pozitív leírására vállalkozik, hanem létdilemmáinkat is felfedi. Szembesít bennünket önmagunkkal, valós helyzetünkkel, ha ezt gyakran haraggal, önkorbácsoló rációval is teszi is. Kalász László örökségének utóéletére is érvényes: müve azzal, hogy itthagyta, nem kész. Az utókor, az utódok szellemében kell elkészülnie. Kalász sok embert fogadott barátságába. Nevére, emlékére, müve tiszteletére zarándokoltunk el a szép összefogással díszsírhellyé épített perkupái nyughelyéhez és szalonnái iskolához, az új emlékhelyhez is. Kultusza túlélte a rendszerváltozást. Akik ismerték, szerették, most sem tagadták meg. A Kalász-kultusz központja a Bódva-völgye, és az észak-magyarországi régió, bár szerte az országban számos tisztelője van. Múcsonyban róla nevezték el az általános iskolát, Meszesen emlékoszlop, emlékmű tudatosítja, hogy ott is tanított. Az edelényi Izsó Miklós gimnázium falán emléktábla őrzi kötődését... Az edelényi könyvtár sikeres Kalász- versmondó versenyt szervezett... Kalász versben és festményen is megörökítette a szalonnái templomot: „Német tatár török felett / őrizgettél magyar eget. (...) / csöpp példája kicsiny hazámnak / mindig mosolygok mikor látlak / folyton újulsz miként országom / —’’Erős várunk” — fakad a számon.” Az Önarckép templommal című képén együtt látható a falu két nevezetessége: erős fényben, pompás szépségében a templom, előtte pedig a költő elmosódó, tűnődő és áttűnő arcképe. A szülőtáj történelmi múltját, szabadságszerető örökségét példázza az Én Igaz Fejedelmem. A fejedelem legendás emlékét mondák, utak, fák, források őrzik. A Kalászversben a kuruckor tanulsága a jelenre üt: „túlon-túl biztos lelkünk / - feltörni vagy letörni”, de megszólaltatja jövőhitét is: „bár dolgunkban elvérzünk / hullámán a reménynek / feljő gyönyörűbb népünk”. Kalász Lászlónál is maga a világmindenség muzsikál már az Anyámnak kontya van versben is: „Csak akkor leszek kedvesed / Ha kerek kontyod lesz neked / Ha mint anyám: első jajomra / Gyógyírt találsz minden bajomra.” A miniatűr remekműben a lírai hős a kozmikus lét igézetében él, „ég és föld közös szertartása bontakozik ki” (Kiss Ferenc). Remeklése irodalmunk legszebb anyaversei, többek közt Csoóri Sándor Anyám fekete rózsa című remeke mellé állítható. Folytatja, őrzi és erősíti a szerelmi líra bensőséges, család-tematikus vonulatát, a Petőfi, Arany, Radnóti, Illyés, Dsida, Simon István, Fodor András költészetében testet öltő hitvesi szerelem eszmei-költői örökséget. (A dalköltészet újulni tudó képességét bizonyítja, mint Nagy László Ki viszi át a szerelmet... Új Hevesi Napló 59
