Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Tusnády László: Légy hű önmagadhoz!
Az amerikai hajóskapitány félt, mert voltak olyanok Európában, akik összevonták szemöldöküket; és ment a hajó utasával a francia partoktól is tovább, mert a szabadság hazája nem engedélyezte egy szabadsághősnek, hogy a területén átutazzon. Különös ez a képzeletbeli film. Időmetszetek, lét-töredékek kavarognak benne. Lám, a hatalom önmutogatása, féktelensége, vélt igazsága: jelképes kivégzés; Kossuth sorsát a gátlástalan „győztes” ily kannibáli módon is igyekszik irányítani, ily módon akarja őt fizikailag is „elintézni”. Miért kell minden sebnek újra felfakadnia? Miért tanulságos az, ha egy dátumra nem emlékeznek? Valamilyen jelként fogom fel ezt is. Ám könnyen lehetek tévedés áldozata. Én nem tudom, hogy tavaly az Európai Unió bármelyik illetékese emlegette - e azt a tervezett köztársaságot, amelyet talán ennek az intézménynek bizonyos elődjeként is fel lehet fogni. Az európai forradalmak elűzött vezetői 1850 júliusában Londonban létrehozták az Európai Demokrata Központi Bizottságot. Mazzini Olaszország, Ledru Rollin Franciaország, Drasz a lengyelek és Ruge a németek képviselője az Európai Köztársaságot akarta megalakítani. Lehet, hogy az Európai Unió képviselői semmi kapcsolatot nem éreznek ezzel a szép múlttal. Pedig megnyugtató, példás hagyományt lehetne benne találni. Kossuth életének és a magyar népnek fontos eseménye volt az a találkozó 1852. január 2-án. A megemlékezés azért is lenne időszerű, mert Kossuth Lajos születésének a kétszázadik évfordulóját ünnepeljük 2002-ben, tehát ez a január másodikai nyitány valóban illő és üdvös lenne. De hogyan? Ehhez képzelőerő kell. Előadások biztosan kellenének. Én szívesen meghallgatnám a következőt: „A végtelen óvatosságtól a végtelen igazságig. Egy tudathasadás története.” Sokan orvosi előadásra gondolnának, és igazuk is lenne. Ám egy történész taglalná a tényeket. Kiderülne, hogy Kossuth elve az volt, hogy a zsarnokság alatt nincs igazi béke, hiszen az elképzelhetetlen a szabadság nélkül. Kossuth Lajos Új Hevesi Napló 55
