Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 4. szám - KÖZÉLET - Abkarovits Endre: Az egri vár ostromának 450. évfordulója
korszakot elevenítenek fel a helyi hagyományokhoz igazodva. Például Diósgyőrben Anjoukon hagyományokat ápolnak, Egerben pedig a XVI. századi katonai hagyományokat: viseletben, fegyverzetben stb. 2000-től vált hagyománnyá, hogy a csapatokat meghívjuk Egerbe. Az egri vár jó helyszín arra, hogy sokan láthassák őket. Ezeknek a csapatoknak a találkozója egy kétnapos eleme a kilencnapos Végvári Vigasságok Egerben rendezvény sorozatnak. Egyrészt előadnak egy koreografált műsort a saját korszakukból, másrészt összemérik erejüket bizonyos fegyverekkel (íjászat, dárdavetés, ágyúgolyó gurítás stb.). Ugyanennek a hétvégének lesz egy történelmi zenei része is. Július 20. és 23. között az Egri Vitézlő Oskola aktív közreműködésével „ostromjátékot” mutatunk be. Ezt a későbbiekben is láthatják még az érdeklődők, például az október 17-i Egri Vár Napján, amiről még szeretnék szólni. Egy új eleme lesz a vígasságoknak, hogy július 25-én Heves megye testvérmegyéiből érkező vendégek részvételével egyfajta „kultúrák találkozása” programot szeretnénk létrehozni. Mivel az ostrom évfordulóját ünnepeljük, azt kértük a testvérmegyéktől, hogy olyan csoportokat vagy mesterembereket küldjenek, akik ebből a korszakból tudnak valamit bemutatni az ő hazájukból. Azt szeretnénk feleleveníteni, hogy milyen volt Európa a XVI században, amikor az egri várat a török sereg ostromolta. A történelmi zene végig jelen lesz, különösen a vígasságok utolsó hétvégéjén. Elsősorban a reneszánsz zene, hiszen az volt az uralkodó - némi fáziskéséssel - itt abban a században. Több reneszánsz zenét játszó együttes fel fog lépni, de lesznek énekmondók is, akik, mint Tinódi Lantos Sebestyén, lanttal kísérik énekeiket. Kobzos Kiss Tamás nevét szeretném itt elsősorban megemlíteni a fellépők közül. Egy helyi művész, Lázár Attila pedig bábok segítségével mutatja be az ostromot. Magyar mesteremberek is bemutatókat fognak tartani. Már évek óta láthatunk fegyverkovácsokat, de tavaly már egy páncélkészítő is megjelent. Az íjkészítő pedig tavaly már nem csak bemutatta mesterségét, de meglehetősen sok íjat el is adott, ami azt mutatja, hogy nem csak a hagyományőrző csoportok, de egyének részéről is van kereslet ez iránt. A fazekasokról sem feledkezünk meg. Még a gasztronómia is részévé vált a várjátékoknak. Nem felejthetjük el, hogy a várnak volt egy keleti korszaka is, miután 1596-ban a törökök mégis elfoglalták a várat. A magyaros konyha mellett a látogatók megkóstolhatják a török ételeket is. A „Keleti kultúra napján” tavaly hastánc bemutatókat rendeztünk, mert ez része volt a vár alá érkező törökök kultúrájának. A hastánc nálunk gyűjtőfogalom, de keleten ennek nagyon sok alfaja van, attól függően, hogy melyik etnikum táncolja. Az idén nem csak hastáncosok jönnek, hanem zenészek is. A tavalyihoz hasonlóan az idén is hívunk müezzint a minaretbe. A végére hagytam a koronáját az egész rendezvénysorozatnak. Október 17-én a török fősereg elvonul a vár alól, ezzel a törökök beismerik, hogy sikertelen volt az ostrom. Ez a nap az idei évtől kezdve az Egri Vár Napja lenne. Hagyományteremtő céllal szeretnénk ezt elindítani. Ezen a napon ingyenesen lesz látogatható a vár, olyan részei is, amik egyébként a nyilvánosság számára nincsenek nyitva, például a restaurátor műhelyek. Most, hogy az iskolaigazgatók már rendelkezhetnek arról, melyek legyenek az iskolai szünnapok a tanév folyamán, ha úgy látják jónak, ezt a napot is megfontolás tárgyává tehetik. Egész napos programot szerveznénk diákoknak: kézműves bemutatókkal, ügyességi és szellemi vetélkedőkkel. Délután a város lakossága felé fordulnánk, a Dobó térről egy felvonulást szerveznénk, melyen a hagyományőrzők, a civilszféra, és bárki, aki fontosnak érzi, felvonulna a várba, ahol Dr. Seregély István érsek úr hálaadó szentmisét celebrálna a palota előtt, ahol 1552-ben a katonák esketése is történt. Erre az eseményre Új Hevesi Napló 95
