Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 3. szám - KÖZÉLET - Szirmay László: Vopicka, Balkán és a Trianon
Ferenc József 1908-ban minden nemzetközi formalitás nélkül bekebelezte Bosznia- Hercegovinát, és evvel a bombát az első világháborúhoz elő készítették, csak a gyutacsra várt. A pánszláv mozgalom, mint egy jól szervezett kórus magánkívül volt a felháborodásban egy „szent szláv föld” kisajátítása fölött.1 Szarajevó A sors kísérteties játéka folytán a bomba felrobbantásához még hat évet kellett várni. Ferenc Józsefet szerencsétlen családi körülményei megfosztották a fiú utódtól. A trónöröklés öccsének, Károly Lajos elsőszülött fiára, Ferenc Ferdinándra esett. Itt azonban bajok voltak. Egyrészt a trónörökös nem volt valami kellemes jellem, mellesleg gyűlölte a magyarokat. Felháborodva emlegette, hogy a soproni huszárok ott tartózkodása idejében, jelenlétében magyarul mertek beszélni. Másrészt rangon alul nősült, ami a Habsburg-házi szabályok szerint kardinális véteknek számított. Ferenc József, mint a család feje, megtagadhatta volna a trónra lépést, de Ferenc Ferdinánd valahogy kierőszakolta igényét, azonban az osztrák törvények értelmében utódai nem követhették volna a trónon. A magyar törvényekben ilyen kikötés nem volt, így trónra lépésével a legvisszásabb jogi és politikai helyzetet teremthetett volna. Ferenc Ferdinánd bizonyítani akarta önmagát, és minden óva intés ellenére hivatalos vizitre határozta el magát Bosznia-Hercegovinában. A szerb tömegek már fel voltak lázítva a pánszláv mozgalmon keresztül, és így történt, hogy hat boszniai szerb diák elhatározta Ferenc Ferdinánd megölését. A szerb hatóságok ugyan tagadják, hogy bármi kiképzést vagy segítséget adtak volna nekik, egy azonban tény, hogy ezek igencsak amatőrök voltak, és már csaknem inukba szállt a bátorságuk. A Monarchia rendőri biztonsága teljesen laza volt, de végső fokon a vak véletlen, mondhatnánk, a végzet döntött. A felvonuló autós menetoszlop eltévesztette a kijelölt utat, Ferenc Ferdinánd autója egy kanyarnál megállt, éppen Princip előtt, aki megrettenve, szinte behunyt szemmel két lövést adott le, megölvén a trónörököst és feleségét, született gróf Chotek Zsófiát.1 A háború A szarajevói gyilkossággal kezdődött az első világháború. A Monarchia 1914. július 28-án azonnal hadat üzent Szerbiának, ugyanekkor II. Miklós cár, II. Vilmos császár személyes kérés ellenére hadat üzent a Monarchiának. Rövidesen rá Németország hadat üzent Oroszországnak, két napra rá Franciaországnak, és rögtön megtámadta Belgiumot. Minthogy Hollandia és Belgium Anglia hídfői a kontinensen, kéze'nfekvően Anglia augusztus 4-én hadat üzent Németországnak. Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte a háborúba való belépést, de az események elsodorták ellenállását. Az oroszok betörtek Magyarországba, de rövidesen Mackensen német tábornok Gorlicénél magyar csapatok segítségével áttörte az orosz frontot, és bekerítő hadműveletekkel Oroszországba nyomultak. A nyugati fronton Mámnál a német és a francia tüzérség csaknem minden lehetőt elpusztított, embertelen iszapban néztek farkasszemet egymással a háború végéig. Románia, ekkor még csak Valachia, még nem avatkozott be a háborúba, a két Hohenzollern, II. Vilmos és I. Ferdinánd valach/ román király egyelőre csak latolgatták, hogy miben lehetnek egymás hasznára. Egy ilyen összejövetelkor, 1916-ban Vilmos császár kissé felháborodva megjegyezte: Ferdinánd úgy vinnyogott, mint egy öleb.3 80 XII. évfolyam 3. szám—2002. március
