Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)

2002 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: „Jó kedvvel, bőséggel”, ha szeretet nincs bennem

„Körülötte népek viharja, nézett át bérces Biharba, / Nem védte falait bástya, torony, csak a hit. / Áros jármai játszva görögtek egész le Bizáncba, / Hajcsárnépe Budán túljuta Bécs kapuján. / Hajtottak lovat, ökröt, mégis az égi körök közt / Méliusz lelke áléi, ujjain egy falevél.” Fegyelmezett, indulatait fegyelmezni tudó, stílusos, jó humorú ember volt Julow Viktor: etikai fenomén, az emberséges tanáreszmény megtestesítője. Karizmatikus egyénisége bizonyság, hogy csak egyéniség nevelhet egyéniséget. Kevés embert ismertem, akiről olyan egyértelműen elmondható, hogy nagyon hiányzik, hogy pótolhatatlan. Ez a fegyelmezett, türelmes és jó ember az ellene elkövetett méltatlanságokat is méltósággal tudta elviselni. Fazekas főhadnagy úr és Csokonai Vitéz véleményét szokta kikérni minden fontos dolgában, gondjában. Megkérdezte tőlük: mit gondolnának, mit tennének az ő helyében? Szerette a természetet, a fákat, virágokat. Nagyra értékelte, hogy gyermek- és ifjúkoromban derekasan részt vettem a paraszti munkában, hogy kaszálni, kertet, földet művelni is tudtam. Azt vallotta ős is, hogy gyereket nevelni, fát ültetni, könyvet írni üdvösséges dolog: egy kis halhatatlanság. Viktor bácsiék debreceni birtokának, a Csoszmának Egerig elható legendáját sokan ismerik. Egyszer Magdika Zebedeus nevű kocsiján kivitt a Csoszmára. Sajnos, csak akkor az egyszer kaszáltam le Viktor bácsiék legendás, nekem is kedvemre való kertjét! A magyar literatúra fényes pillanatának tartotta a debreceni botanikus kört: Fazekas, Diószegi, Csokonai... Nyelvújító tehetségükről nagy elismeréssel beszélt. A nőszirom elnevezése telitalálat, profán lelemény, a szépségvágyó férfiszemlélet remekműve. (Az iris germanica csésze- és sziromlevelei közül három feláll, három kifelé hajlik, a bibéje háromágú, a levelei kard alakúak.) Julow Viktortól tanultuk meg, hogy József Attila Reménytelenül versének „semmi ágán” univerzális költői világképe Csokonaira mutat vissza: „A semmi ágán ül szivem, / kis teste hangtalan vacog, / köréje gyűlnek szelíden / s nézik, nézik a csillagok.” A Dr. Földiről egy töredékben olvashatjuk: „Látod-e, mely kicsiny itt a főid, félrésze vizekkel / Béfoglalva setét zöldes, félrésze világos, / S mint félérésű citrom hintáivá tulajdon / Terhe nyomásától, lóg a nagy semminek ágán.” Az irodalmi köztudatból ma is hiányzik az ősforrás, a Biblia: „Jób nyolcadik védekezése megmutatja, mennyire elismeri ő is Istennek kikutathatatlan felségét”: „Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.” (Jób könyve, 26. 7.) A Semmiség fölé függesztett Föld „lóg a nagy semminek ágán” József Attilánál a sok hiánnyal küszködő személyes élet és a korélmény poétikus kifejezője: „A semmi ágán ül szivem VI. VI. Julow Viktor életével és munkásságával tanúságot tett a legfőbb emberi értékekről: az emberségről, a szabadságról, az igazságról és a szeretetről. A szellem teljességére, az emberség tiszta valóságára törekedett. Tudjuk: aki emberségért, szabadságért, igazságért és a szeretetért küzd, azért küzd, amiért az Isten küzd. Mert végül is a döntő: „Nem az, aki mondja..., hanem aki Atyám akaratát cselekszi.” A kegyelem Pál apostol szerint: „Non est volentis, neque currentis, séd miserentis Dei" - a Károli Biblia fordításában: „Annakokáért tehát nem azé, aki akarja, sem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené Viktor bácsiban kételyeket legyőző bizonyosság, elrendeltségtudat élt: a „Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó, / Órám tisztességes csak légyen utolsó. (...) Mindenütt felyül ég, a’ fold lészen alsó” Kivételes emberszeretet, szakmai tisztesség, segítőkészség 66 XII. évfolyam 3. szám—2002. március

Next

/
Oldalképek
Tartalom