Új Hevesi Napló, 12. évfolyam, 1-6. szám (2002)
2002 / 2. szám - VERS, PRÓZA - T. Ágoston László: A hatalom természetrajza
T. Ágoston László Qs4> Áa/a/om famn4&x&twaj,x,a Hazai, valamint nemzetközi jó hírére és elismertségére való tekintettel kutatóintézetünk nyerte meg azt a pályázatot, melyet a hatalom természetrajzának tudományos kutatására és leírására hirdetett meg a Hat - Alom. A megtisztelő és kitüntető feladat átfogó és szigorúan tudományos vizsgálatához saját intézetünk több Nobel-díjjal kitüntetett, számos nyugati és keleti ország egyetemén tanító professzorán kívül igénybe vettük a Neander- és Szilícium-völgyi nemzetek fölötti kutatóintézetek e témakörbe vágó eredményeit is. No, meg számos egyéb forrásmunkát, amit szívesen felsorolnék, de lélegzetet is kellene venni közben. Szóval mindezek figyelembevételével született meg az az egész emberiség múltját, jelenét és jövőjét meghatározó tanulmány, melynek több száz kötetre rúgó anyagát nem áll módomban bemutatni Önöknek. Nem, mert úgy döntött a Hat - Alom, hogy százhúsz évre titkosítja az aktát. Alapvetően azért, mert nincs ideje olvasni, így nem tudhatni, hogy nem okozna-e zavart a feltárt ismeretanyag azok fejében, akiknek a fejében akár zavart is okozhat. Különben meg azért, mert hatalma van hozzá. Aztán folytattunk egy másik vizsgálatot is, ami sokkal olcsóbb és felületesebb volt az előzőnél, és a plebsznek untig elég ez is. No, ebből adunk közre néhány korszakalkotó filozófiai megállapítást. Ha netán kiderülne, hogy a megállapítások túllépték a szabad véleménynyilvánítás határát, holnap majd közölni fogjuk az intézet új vezetőjének nevét, címét, telefonszámát. E rövid bevezető után jöjjenek a szigorúan tudományos ténymegállapítások! Az első és legfontosabb megállapítás, hogy a politika a háború békés formája. Mondanám, hogy fegyvereden, de a merényletek bizonyítják, mennyire nem az. Mert mi kell a háborúhoz? Pénz, pénz és pénz. És mi kell a politikához? Még ennél is több pénz. Mi a háború célja? Hogy minél több kárt okozzon az ellenségnek kiszemelt embercsoportnak. Mi a politika célja? Hogy minél több kárt okozzon az ellenfélnek kiszemelt embercsoportnak. És megszerezze fölötte a HATALMAT. No, ez itt a lényeg: a HATALOM. No meg a tisztesség, persze. Ez a fogalom is módosult az idők során, mert ugye szerelemben, háborúban és a politikában nincsenek szabályok. Elvileg vannak ugyan, de csak a vesztes félre vonatkoznak. És ki tudhatja az elején, ki lesz a vesztes a végén? A hatalom megszerzése érdekében pedig a legelemibb szabályokat is felrúghatjuk, hiszen úgyis mi győzünk, a miénk lesz a hatalom. A hatalom és a dicsőség. Ja, és mindenek előtt az ország. Ez nagyon fontos, hiszen az ország népe fog istenszobrot emelni nekünk. Lehet, hogy ezt majd később ledönti egy másik nép, de akkorra mi már az utolsó cseppig kiélvezzük a hatalom mézes csuprát. A hatalom fölöttébb csábító lidérc. (Milyen szépen mondtam...) Akinek nincs, betegesen epekedik utána, mint egy viagrát nyelt kamasz, s bármire képes, hogy megszerezze. Az ellenzékben lévő hadfiak és hadleányok szerint lop, csal, hazudik, sőt festi magát. Mármint akármilyen pártszínre, amelyik esélyes a hatalom megszerzésére. A másik tábor ugyanezt mondja ellenfelére. Harmadik, azaz kontroll csoportot nem tudunk fölállítani. Egyetlen ember akadt, aki felvállalta volna ezt a szerepet, de másnap ő is Napóleonként mutatkozott be. Érdekfeszítő hasonlóságot mutat a politika és a háború vezérkarának viselkedése. Megfigyelték a kutatók, hogy amíg a tábornokok egy-egy hevesen mímelt szócsata után Új Hevesi Napló 27
