Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka
Ferdinánd a hír hallatára kissé riadtan nyúlt az orrához. Ösztönös mozdulat volt ez, Pekry Lajost juttatta eszébe. Mert híres orra volt Ferdinándnak. A homloktól lefelé egyenes, s a végén kihegyesedő. Azért az orrért ült Pekry Lajos nyolc kemény esztendőt a gráci börtönben, nehéz bilincsben. Pekry kora egyik legdaliásabb, de legkegyelmesebb főtisztje volt. Generális kapitány, a magyar huszárság megalapítója, aki már húsz esztendővel ezelőtt kemény harcokat vívott a török ellen, bár a királytól soha fizetést nem látott, mégis mindig tartott ötszáz vagy ezer huszárt Szlavónia védelmében. Ezek a huszárok úgy szereztek maguknak élelmet, lovuknak zabot, ahogy tudtak. Panaszkodtak a délvidéki birtokosok a királynál, hogy Pekry huszárjai felhasítják a parasztok talpát és sóval hintik be, hogy kínjukban elárulják, hová rejtették gabonájukat. Egy lakomán Pekry Ferdinándot, a koldus királyt fitos Pelbártnak nevezte. A gúnynév villámgyorsan elterjedt az országban, s eljutott Ferdinánd fülébe is. A király az eszéki csatában megsebesült Pekryt azonnal Grazba hívatta és nehéz bilincsben börtönbe záratta. Felesége, Zsófia mazoviai hercegnő nem szűnt meg könyörgésével ostromolni Ferdinándot, bele is halt a sok útonjárásba, télen-nyáron való törődésbe. A király csak nyolc esztendő múlva engedte ki a félig megvakult, megtört embert. Dobó hazatért Egerbe egy esztendőre engedélyezett fejével, felkészülni életre- halálra, szerezni élelmet, fegyvert, hadiszekereket, gyűjteni katonát. A király még az országgyűlésnek megígérte, hogy ha megindul a fenyegető török hadjárat, ő kész személyesen két fia, Miksa és Rudolf kíséretében, egész erejével az ellenséggel szembeszállni, s felhívta a rendeket, hogy ők is intézkedjenek fegyveresek és adó megajánlásával. Dobó március elején elküldte a király leveleit Tokajba Serédy Benedekhez, Sárospatakra Perényi Gáborhoz és Bebek Ferenchez a hadrakészülés iránt, majd Pozsonyba és onnan Bécsbe ment Sukán János számtartóval, rendbe hozni számadásait, s a passaui Singer Gáspár ágyúmesterrel és a laibachi Fayrich ágyúöntővel tért haza. Közben a török előnyomulás tovább haladt. Április 16-án elesett Veszprém, július 10-én a kis Drégely, Szécsény, Hollókő, Buják és Gyarmat. Július 18-án Rudolf főherceg születésnapjára fényes ünnepségek voltak Bécsben. Dobó egyre komorabb lett, annál is inkább, mivel a közfelkelés elmaradt a király távolmaradása miatt. Most már pontosan tudta, hogy mindenről magának kell gondoskodnia. Július 9-re részleges gyűlésre hívta össze Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Sáros, Szepes, Torna és Zemplin megyék rendéit hadi segítség megajánlása céljából. És most robbant ki az az ellenérzés, amit ő már sejtett s a királynak említett. Ő maga el sem ment, Mekcheyt küldte, aki „inté őket, segítségre gondolnának, ha békével hon lakni akarnának”. így Tinódy. S ugyancsak az ő zord szavai őrzik a gyűlés végzését: Vártartásra ha elegen nem voltatok, Mire egri tisztben ti maradtatok. Azért, ha koncával jól laktatok A levét is reá ti megigyátok. Ezt hogy hallá István, nyelvét harapá. 12 XI. évfolyam 9. szám—2001. szeptember
