Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 12. szám - KÖZÉLET - Lőrincz C silla: A romániai felsőoktatás jelene és jövője
képzési tartalom és a további tervezett szakok tekintetében az intézmény nem bizonyul rugalmasnak. Ugyanakkor lehetőségként említette az önkormányzatokkal való hosszú távú és a térség gazdasági szereplőivel kialakítható kapcsolatot. A bevezető előadást követően, Tónk Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora röviden ismertette az erdélyi magyar felsőfokú oktatás történetét, kiemelte, hogy hosszú időszak után ismét önálló egyetem nyitja meg kapuit Erdélyben. A konferencia során szó esett többek között a Babes-Bolyai Tudományegyetem utóbbi tíz évéről (Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem), a Partiumi Keresztény egyetem helyzetéről (Kovács Béla, Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad), a marosvásárhelyi magyar nyelvű önálló felsőoktatásban elért eredményekről (Hollanda Dénes, Petru Maior Egyetem, Marosvásárhely), a színészoktatás helyzetéről Erdélyben (Béres András, Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola), arról, hogy miért kell román szak az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (Balázs Lajos, Sapientia Erdélyi Magyar T udomány egy etem). A konferencia fontos momentuma volt a Magyar Professzorok Világtanácsa és a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredái Karai közötti együttműködési megállapodás aláírása, melynek értelmében a felek megállapodtak: egymás rendezvényeit kölcsönösen az időszerű feladatok megoldására használják fel, vendégprofesszorok előadását szervezik és fogadják el, segítik a Magyarországon doktorandusz- és felsőfokú képzésben résztvevő Csíkszeredái fiatalokat, figyelemmel kísérik az anyanyelvű felsőfokú képzés helyzetét, és szorgalmazzák annak bevezetését valamennyi szakágazatban, illetve elősegítik a romániai és anyaországi, valamint más államokban élő professzorok és intézmények együttműködését. A konferencia munkabizottsági üléseinek célja volt, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a magyar kormány számára. A megszületett ajánlásoknak megfelelően a résztvevők kérték, hogy a különböző intézményeknek adott támogatások mértéke a minőség függvénye legyen, részesüljenek támogatásban a román állami oktatási intézményekben működő magyar karok, tanszékek, tagozatok is. Ajánlották, hogy a magyar állami segítséggel létrehozott oktatási formák feleljenek meg a romániai elvárásoknak, nyújtsanak honosítható diplomákat, a kutatók támogatásának feltétele az itthonmaradás legyen. Ajánlásként szerepelt tovább, hogy a magyarországi felsőfokú oktatási intézmények már működő, romániai kihelyezett tagozatait le kell telepíteni, és integrálni kell a magánegyetemi struktúrába. A résztvevők vendégprofesszori ösztöndíjak létesítését kérték a magyar kormánytól, amelyek vonzóvá tehetik neves professzorok számára a Sapientián való oktatást. A találkozó kevésbé formális - de további beszélgetésekre alkalmat adó - pillanata volt a 7.-én este lezajlott csíkszépvízi fogadás. A volt örmény kaszinó épületében kürtőskaláccsal és szilvapálinkával fogadta a professzorokat Ferencz Tibor, Csíkszépvíz polgármestere, aki röviden ismertette a falu történetét, jelenlegi gondjait. A fogadás alkalom volt arra, hogy a tanácskozások helyszínétől „elszakadva”, közvetlenebb légkörben beszélgethessenek vendégek és helyi meghívottak. Összegezve elmondhatjuk, hogy a konferencián elhangzott előadások magas szakmai és szellemi értékén, a megszületett megállapodáson és ajánlásokon, a jelenlegi helyzet értékelésén túl, a konferencia mindenképpen jelentős volt a tekintetben, hogy elhozta Csíkszeredába mindazokat, akik szívükön viselik a romániai magyar felsőoktatás ügyét, további együttműködésre ad lehetőséget azok számára, akik ténylegesen támogatni tudják az Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindítását és további működését és így a romániai magyar felsőoktatás egészét. 86 XI. évfolyam 12. szám—2001. december
