Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 7. szám - KÖZÉLET - Pataky Zoltán: Társadalombírálat a Kádár-rendszerben
következő rendőrfőkapitány menesztését pedig amikor teljes egyetértésre jutottak abban, hogy ez a rendőrfőkapitány híján van minden rugalmasságnak, hiszen előbb egy, aztán két korrupciószagú ügyben annak ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a nyomozást, hogy a megye első emberei közül többen is figyelmeztették finoman, de érthetően a nyomozás politikailag káros következményeire. ” Nem sokat változott a helyzet azóta sem. A fenyegetések miatt a főorvosnő az orvosetikai bizottság titkárához, dr. Pásztor Zoltánhoz fordul segítségért, akitől azt meg is kapja. Tudomást szerez erről a Megyei Tanács VB-elnökhelyettese, Dr. Sermány, aki fenyegetéssel igyekszik rábírni Pásztort állásfoglalása visszavonására. „Kedves Pásztor doktor, ha eddig nem sejtette, ezután majd megtanulja, hogy mi nem felejtünk. A hajsza vége! Amit maga indított Ontur ellen. Világos? Eddig szép szóval próbálkoztunk. Toleránsán. Érvekkel. De a türelemnek is van határa. Van, kell hogy legyen. Mert bebizonyosodott, hogy maga süket. Hát én most olyan hangon fogok magához beszélni, amit megfog hallani! Utasítom, megértette?" A megyei despotizmus letörésére végül kinevezik Juranics Gábort a Horka Megyei Tanács VB elnökévé. Lánya, Edina így összegzi a történteket: „a hatalomnak ezek a gyakorlói a Pásztor féle lázadás után is tudják ugyan, hogy mit akarnak, de amit akarnak, nem merik többé feltétel nélkül akarni, mert zavarja őket a tudat, hogy létezik, makacsul jelen van Horka megyében egy ember, aki egyszer, évekkel ezelőtt netán tegnap szembe merészelt fordulni azokkal, akik magasan felette állnak. Semmibe merte venni azoknak az akaratát, akik a Pásztor féle lázadás előtt egyszerűen elképzelhetetlennek tartották volna, hogy bárki szembeforduljon velük. ” 1982-ben megjelent „Szökőév” c. regényében Vinczellér János a Megyei Tanács VB osztályvezetője áll szemben Kapjás tsz-elnökkel, Horkadaróc zsarnokával. Háromszor alakult úgy a helyzet, hogy már-már pártfegyelmit indítanak ellene, aztán mind a háromszor annyiban maradt. Ezért keresi fel Vinczellér. „Hát ezért jöttem én ide, ezért ülök itt magánál. Hogy vegyen elő egy darab papírt, írja meg lemondó nyilatkozatát, adja ide a kezembe, aztán a közgyűlésen már meg se jelenjen. ” Kapjás válasza: „ Túlértékeli maga a horkadaróciakat. Még ha volna is okuk rá, hogy ellenem ugorjának, merszük, az már nem volna hozzá. Érti? Kurázsijuk!” ... „szabadulnának ők is Kapjástól, de mégis ódzkodnak, egyre ódzkodnak. Mert fáznak tőle, hogy nagy ügy dagadjon a Kapjás ügyből. ” Mi ez, ha nem éles társadalomkritika? Az 1975-ben megjelent „Vízválasztó” c. könyvében a RÁDIUSZ híradástechnikai gyár igazgatója Snádler Endre és a Kubából visszatért híradástechnikai gyár igazgatója Bojtár István műszaki fejlesztési főmérnök közti konfliktust tárgyalja. A megyei pártértekezleten Bojtár felszólalása így hangzik: „Ha valahol, ahogy a Rádiuszban történt, csaknem három év következetes munkájával, mert ez is munkának nevezhető, olyan légkört alakítanak ki, mely légkörre az jellemző, hogy látszólag élve, valójában visszaélve a gazdasági reform szellemével, mindent pénzzel mérnek, az ilyen légkörben egy idő után mindent, terméket és embert is már nemcsak pénzzel, hanem pénzért kezdenek mérni, nos ilyen légkörben az említett visszaélés egyáltalán nem véletlen, hanem törvényszerű. " Ennek a mondatnak ma is van némi aktualitása. (Danone-ügy) A regény folytatása az 1981-ben kiadott „Lélekharang”. Ebben Bojtár István fia ezt mondja barátjának: „csak azt tudom, apámtól tudom, hogy amit itt látsz, nagyrészt állampénzen épült. Annak idején a RÁDIUSZ Híradástechnikai Művek valami nagy építkezésbe kezdett, aztán Vivinek ennek a nőnek a férje ügyesen megbundázta, hogy a vállalat anyagából meg pénzéből jusson erre a kis palotára is." Ma sem ismeretlen ez a megoldás. Új Hevesi Napló 89
