Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kelemen Erzsébet: Megcsonkított bipoláris tevékenység
/n^w/ámA fau4/cevi/yáé<jf(Oktató- és képzőmunka nevelés nélkül) Az igazgatóhelyettesek 1999. évi országos konferenciáján, a kiscsoportos foglalkozáson az előadó megkérte a kollégákat, hogy gyűjtsék össze azokat az elvárásokat, igényeket, amelyeket a tanulók, a fenntartó és az állam támaszthat az iskolával szemben. Az állam elvárásainál a törvények, jogszabályok betartása, valamint az alacsony dotációval való hatékony működés mellett a pedagógusok megjelölték az értékek közvetítését is. Az előadó a táblai szemléltető rajzon áthúzta az értékek továbbadását: ezt nem várhatja el az állam az iskoláktól. Megdöbbent „miért” kérdésemre kérdéssel válaszolt: Tudok mondani olyan értéket, amely abszolút érvényű? Erre a keresztény kultúrkör alapvető értékeit, a tízparancsolat egyes törvényeit kezdtem sorolni. Az előadó mindezzel egyetértett, viszont megjegyezte, hogy addig nem tudunk előrelépni, míg lesznek olyan politikusok, akik az értékek relativitását hirdetik, s arról vitatkoznak, hogy megengedhető-e a narkotikum kisebb dózis formájában, vagy sem. S ameddig nem tudunk kialakítani egy egységes nevelési koncepciót, addig nem tudjuk bevezetni az évről-évre tervezett etikaoktatást sem. A semlegesnek titulált állami intézményrendszerben mindez valóban számtalan akadályba ütközik. Alapvető problémát jelent már maga a jelző is: hogyan lehet semleges egy iskola, egy tanár? A Magyar értelmező kéziszótár szerint a semleges szó melléknévként használva a következőket jelentheti: 1. Ellenfelek közül egyiknek a pártján sem álló. (Nem ideológiai vitákat, hanem a keresztény európai kultúrkör értékeit kell közvetíteni!) 2. Ellentétes dolgok, jelenségek egyikéhez sem tartozó, közömbös jellegű, állapotú, magatartású. A biológiában ez azt jelenti, hogy sem nem hím, sem nem nőstény. A vegytanban: sem nem lúgos, sem nem savas. A villamosságban pedig sem pozitív, sem negatív. Mindez lefordítható az oktatás nyelvére is: semleges a szék, a tábla, az asztal, de egy pedagógus nem tud bemenni az osztályba 1, 5-tel kezdődő semleges személyi számmal. Vagy talán mégis? Az Alkotmánybíróság 4/1993. (II. 12.) AB határozatának indoklása rámutat arra, hogy az állami és az önkormányzati nevelési-oktatási intézményekben folyó „Tárgyilagos tanítás esetén az állam nem kényszeríthet egyetlen tanárt sem arra, hogy saját meggyőződését elhallgassa.” Ha megtenné is, a megvalósítás teljességgel lehetetlenség lenne, hiszen ahogy belép a tanár az osztályba, ahogyan megszólal, már azzal is világszemléletet formál. Humán tárgyak oktatásakor, például a magyar irodalomnál, már egy vers kiválasztása is tükrözi a pedagógus világnézetét, s még nem is beszéltünk az elemzésről! A közoktatási törvény alkotmányosságának kérdésében állást foglaló 18/1994. (III. 31.) AB határozatához fűzött alkotmánybírói párhuzamos indoklás szerint „Az állami iskola mint intézmény semleges, a benne oktatóknak azonban van, illetve lehet (mert nem biztos, hogy van!) saját világnézetük és értékrendjük. Saját értékrendjük elfogadtatására, a rendelkezésükre álló oktatói késztető és kényszerítő eszközöket nem jogosultak felhasználni, mert ezzel sértenék az állami iskola semlegességét. Azonban saját világnézetük - főleg a humán ismeretek közlése körében - óhatatlanul megnyilvánul, és Új Hevesi Napló 71
