Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 12. szám - VERS, PRÓZA - Barcs János: Dankasirályok
több nyelv birtokosa lett. Anyanyelvét már csak törve beszélte. Egy motel teraszán ülve eldöntötte...- Eladom magam végleg — mondta egyik legújabb, belga barátnőjének franciául. - Csinos vagyok, fiatal vagyok, több nyelven beszélek, s mindig érzem, hogy igényelnek a férfiak. Eladom magam, ha kell, naponta akár tízszer is! Keresek erre tartós helyet. Ezután hivatásosan teszem azt, amit eddig csak úgy bárca nélkül - mondta mosolyogva. A norvég lány, egyik új barátnője is végighallgatta újra és újra ezt az elképzelését a lánynak s csak annyit mondott nevetve:- Te tudod, Krisztina, mit akarsz. Magányos vagy, cselekedj, ahogy azt jónak látod, de nagyon vigyázz! Az sem könnyű élet. Nekem elhiheted, én tudom... Krisztina nemsokára valóban népszerű lett az új szakmájában. Nagyon sok vendéget fogadott az új helyén, de hamarosan odébbállt. Nemsokára egy valenciai nyilvánosházba sodródott. Igen jól érezte ott magát. Fényképeket csináltatott. Szép, színes fotókat, és azokat minden érkező vendég megtekinthette kint az előtérben, a kávézóban. Igen sok vendége volt ennek a kívánatos nőnek, és ő egyre jobban azt érezte, hogy igenis nagyon jól cselekedett, amikor erre az útra lépett. Mint egy igazi hercegnő, úgy öltözködött. A kötelező orvosi ellenőrzésre csütörtökönként úgy kicsípte magát, hogy mindenki megfordult az „úri kisasszony” után. (Folytatjuk) 50 XI. évfolyam 12. szám—2001. december
