Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 11. szám - VERS, PRÓZA - T. Ágoston László: Durrdefekt
T. Ágoston László Az igazgató elfordította a sötétítő reluxa müanyaglapkáit, hogy kívülről senki se láthasson be az ablakon, de ő észrevétlenül bámulhassa a parkolóban zajló eseményeket. Magas, kopaszodó, kiugró, erős állcsontú ember, az egész lénye magabiztosságot, erőt sugároz. Most mégis, mintha bizonytalanok lennének a mozdulatai. Szinte vibrál körülötte a levegő.- Láttad ezt, Mari? - szólt oda a mellette tüsténkedő lila köpenyes asszonynak.- A Mizseit? - kérdezett vissza alázatosan. - Mert mintha őt láttam volna kiszállni abból a flancos kocsiból. Mi a francot keres ez itt?- Hát ezt kérdezem én is. Ki van szolgálatban a teherportán?- Ki is, ki is? Várjon egy percet, főnök, azonnal utánanézek! Az biztos, hogy valamelyik új ember lehet, mert a régiek nem engednék be.- Nem is ajánlom nekik, mert úgy kirúgom az egész bagázst, hogy a lábuk se éri a földet. Portások... Léhűtő, ingyenélő társaság. Ezekkel is csak bajom van. Aludni járnak be, aztán a kapu meg tárva-nyitva. No, de majd jól megmogyorózom azokat is!- No, de főnök, azért lássa be, hogy köztünk is vannak rendes emberek! Én például a világ minden kincséért be nem engednék idegent a telepre. Ha meg észreveszek valamit, azonnal jelentem magának. Hát persze nem mindenki ilyen. Hajaj, tudom én azt... Ez a Maca csak úgy veszi föl az utcáról az idegeneket. Néha még a munkanélkülieket is. Aztán persze a fene tudhatja, hogy neki idegenek-e?... Itt van például ez a Feri, akit a múlt héten vett föl. Ilyen buta embert én még nem láttam. Mondom neki, hogy itt a kulcs, ellenőrizze a szerszámirodát. Azt mondja erre, hogy rendben van, de magyarázzam el neki, hol találja. Cseszd meg, gondoltam magamban, hát mire elmagyarázom, hatszor megcsinálom magam. Ott is hagytam. Nem tudja, hol van? De akkor már másodszor volt szolgálatban... Mondtam neki, hogy ne számítson rá, hogy kitölti a próbaidejét. És még ennek van technikumi érettségije, meg felsőfokú munkavédelmi vizsgája... Én a nyolc általánosommal hatszor különb vagyok. Igaz-e, főnök?- Túl sokat jár a szád, Mari! Inkább azt csinálnád, amit mondtam. Eredj le a teherportára, és mondd meg nekik, hogy ki vannak rúgva!- Már megyek is, főnök. Mind a két embernek megmondjam? Mert tetszik tudni, hogy ketten vannak szolgálatban. Aztán szólhatnék az öcsémnek, hogy idejöhet valamelyik helyére? A Józsi, tetszik tudni... Olyan rendes, becsületes ember... Már a múlt héten is mondtam... Meg van egy barátja, az is munkanélküli.- Hagyj engem békén az alkoholista öcséddel! Azért rúgtam ki fél évvel ezelőtt, mert olyan részeg volt, hogy nem tudott megállni a létrán. Tetőfedő... A földön is szédeleg.- Nem is a szakmájába gondoltam, hanem portásnak. Az igazgató olyan szúrós szemekkel nézett le az őszülő hajú, apró termetű asszonyra, hogy az jobbnak látta, ha még összébb húzza magát, és gyorsan eltűnik a helyiségből. Ketten maradtak a portán. Az igazgató az ablak előtt, meg az új ember, aki csak téblábolt a háta mögött, nem tudta eldönteni, mit is kell most tennie.- Te mióta is vagy nálunk, tanár úr? - fordult hozzá hirtelen az igazgató -, mert ha jól emlékszem, korábban gimnáziumban tanítottál matematikát, ugye? Új Hevesi Napló 23
