Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 10. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Abkarovits Endre: A néptánc ünnepe Egerben
Abkarovits Endre EME, TÁNC QÁ 'rvé/i/ámc imme/i# ^S^/rAm i 2001. augusztusának utolsó napjaiban egymást érték a népzenei, néptánc rendezvények Egerben: nemzetközi néptánctalálkozó, citerazenekari fesztivál, népzenei szakmai napok nyilvános rendezvényekkel, stb. Valamennyi között a leglátványosabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó esemény a XIII. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó volt augusztus 23. és 27. között. Az alábbiakban ennek főbb eseményeiről, legfontosabb szereplőiről szeretnék szólni. Teljességre nem törekedhetek írásomban, hiszen - hasonlóan más hasonló idei rendezvényekhez (folkmaratoni, táncháztalálkozó) - egy háromnégynapos rendezvény sorozat minden órájában nem lehet jelen ugyanazon krónikás. Persze így óhatatlanul fennáll annak a veszélye, hogy esetleg igaztalanul kihagyhat valakit a felsorolásból, ugyanakkor nem lehet célja egy ilyen írásnak valamennyi szereplő és esemény bemutatása. Mivel azonban tolmácsként is többnyire ott voltam a szereplők és szervezők közelében, talán nem maradtam le fontosabb momentumokról, s az átlag nézőnél valószínűleg nagyobb betekintésem volt a kulisszák mögötti történésekbe is. Ezért már a fesztivál megkezdése előtt érzékelhettem a Megyei Művelődési Központ Kary József igazgató és Jámbor Ildikó fesztivál menedzser vezette kis csapat hatalmas szervező munkáját, mindenre kiterjedő figyelmét, amely a rendezvény gördülékeny, nagyobb hibától mentes levezénylését eredményezte. A színpad előtt megálló néző fejében talán meg se fordul, mennyi előzetes egyeztetés, levelezés, pályázás, stb. előz meg egy ilyen fellépést, hány apró részletre kell gondolnia a szervezőknek. Sokszor még egyetlen külföldi vendégművész meghívása, utaztatása, ellátása, felléptetése, megajándékozása, stb. is egy egész stábot foglalkoztathat. Esetünkben viszont többnyire negyven fős csoportok elhelyezéséről, étkeztetéséről, felléptetéséről, vidéki programjaikról, stb. kellett gondoskodni. így már a megérkezés pillanatai izgalmat váltottak ki sokunkból. Akármilyen gondos is a tervezés, egy defekt, egy pontatlanul jelentett létszám azonnal boríthatja az előzetes elképzeléseket. A görögök például viszontagságos, harminc órás utazás után érkeztek, több órás késéssel és a vártnál nagyobb létszámmal. Mégis percek alatt megoldódott minden, s a fáradtságról panaszkodó táncosok hamarosan már éjjel is nyitva tartó vendéglő után kutattak a belvárosban - nem sok eredménnyel. Itt tartózkodásuk további részében se sok időt vesztegettek alvásra. Elvégre nem aludni jöttek Magyarországra! (Bár ezt a nézetet nem minden, a Wigner Jenő Középiskola Diákotthonában elszállásolt fogadta megértéssel...) A hivatalos műsor a 26-i, Dobó téri félórás programokkal kezdődött. A fesztivál tizenkét közreműködője (hat külföldi és hat magyar együttes) közül tíz lépett fel a péntek délelőtti műsorban. Ez volt a legteljesebb bemutatkozás a nézők előtt. Már itt kiválaszthatta mindenki kedvencét, rangsorolhatta magának az együtteseket, jóllehet maga a fesztivál nem volt verseny jellegű. A szakmát kicsit is ismerőket nem érte váratlanul, hogy a - hazai és határon túli - magyar együttesek közül kimagaslott a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Küküllő-menti táncokkal kezdték, melyben bemutatták, hogy a lányok is tudnak legényest (pontozót) járni, ha úgy hozza. Voltak ritkán látható székelyderzsi táncok, Új Hevesi Napló 101
