Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 10. szám - KÖZÉLET - Kádár Zsófi: Az 1956-os forradalom emlékére
akik minden erejükkel azon voltak, hogy segítsék a forradalmat. Következésképp a SZER bűne az volt, hogy hagyta a forradalmárokat reménykedni, hogy a segítség úton van. Persze ez nem feltétlenül tudatosan történt, hiszen a rádió munkatársai ugyanannyira izgatottak és lelkesek voltak, mint pesti honfitársaik. Mégis, a forradalmároknak úgy tűnt, a SZER azért buzdít, mert a "nyugat" támogatta. A SZER tehát alap nélküli illúziót keltett a forradalmárokban, ezért természetesen a forradalom bukása után sokan a SZER-t okolták (nemcsak a politikusok, de a csalódott lázadók is) a be nem tartott ígéretekért. A legnagyobb gond mégis a "harmadik féltől" származott, sem a SZER sem a forradalmárok nem tudtak mit tenni ellene. Ez a külső ok okozta mégis a legkomolyabb és legnagyobb félreértést a rádió és a hallgatóság között. A SZER adásait mindig zavarták, de november 4-én a vétel különösképp rossz volt. Benkő Zoltán, egy 1956-os menekült így emlékszik vissza: "Kommentátorok, sajtószemlék, szavak és megint csak szavak. Üres tiltakozások, frázisok a szabadságról, elnyomásról, terrorról. A zavarás annyira erősödött, hogy vagy negyedórán át csupán egy-egy magyar szó jutott el hozzánk, majd tisztábban a következő mondattöredék: «....ha a magyarok képesek...kitartani, akkor...katonai segítséget nyújtson....a keddi elnökválasztásig...» Ezt követően egy másik bemondó, mintha csak az előbbieket kommentálta volna, a következőket mondta: «...ha a magyarok kitartanak az amerikai elnökválasztásig, mikor is újból katonaelnök fog az Egyesült Államok élére kerülni (Eisenhower), katonai segítség várható. ..»stb. Körülbelül ezek voltak azok a szavak, amelyekből a hallgatók azt a következtetést vonták le, hogy Amerika a Szabad Európa Rádión keresztül kitartásra buzdítja a magyarokat. " (Borbándi, 222. old) Ami valójában történt, az annyi volt, hogy a rádió az érdemes angol újságot, az Observer cikkét szemlézte. Ez a tény sajnálatos módon kiszűrhetetlen volt a zavaró állomások által okozott hangzavar miatt. A SZER szerepe az 1956-os októberi forradalomban óvatos elbírálást kíván. A rádió kapott kevesebb és több elismerést is az elmúlt időkben a megérdemeltnél. Hiba lenne azt gondolni, hogy a SZER nélkül is ugyanúgy bontakoztak ki volna az események 1956 októberében. Viszont talán abba a hibába sem szabad esnünk, hogy azt gondoljuk, a SZER vezette és befolyásolta a forradalom eseményeit. Mind a negatív, mind a pozitív elemeket figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy megállapíthassuk a rádió tényleges szerepét. A Kossuth Rádió felszabadítása előtt a SZER szolgáltatta az egyedüli információt a forradalmároknak, egyúttal az egyedüli kapcsolatot a külvilággal. A rádió fő célja az volt, hogy informáljon, nem pedig hogy lelkesítsen. Ez persze szinte lehetetlen volt, mivel a munkatársak a mikrofonok mögött mind magyar hazafiak voltak, akik nem tudtak semlegesek maradni tudósításaik hangnemében. A forradalom alatt a SZER munkatársainak két választási lehetőségük volt: vagy semlegesek maradnak mint külföldi tudósítók, akik szimpatizálnak a forradalommal, de érzelmileg nem elkötelezettek az anyaországnak (ha a riporterek ezt választják talán azzal vádolhatták volna őket, hogy a szükség órájában fordítottak hátat honfitársaiknak), vagy aktívan részt vesznek a forradalomban és segítik azt minden lehetséges eszközzel. Mivel szinte az összes munkatárs az utóbbi lehetőséget választotta, remény töltötte el a forradalmárokat. Talán legfontosabb és nem tudatos szerepe a SZER-nek mégis az volt, hogy a káosz idejében kapocsként fogta össze a forradalmárokat. A lakosság nem nagyon tudta, hogy vidéken mi történik, de a SZER figyelemmel követte a vidéki kis rádióállomások adásait, ezáltal tájékoztatni tudta a pesti lakosságot az eseményekről az országban, és a vidéket a fővárosban történetekről. A rádiófigyelő osztály információt gyűjtött össze a legnagyobb nemzetközi és magyar hírszolgáltatóktól és aztán ebből szerkesztette a SZER állomásának főcímeit. A SZER valamiféle rendet és fegyelmet Új Hevesi Napló 95
