Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Jámbor Ildikó: János vitéz és Charley nénje a holdon
vagy külföldi közönséget. E szerint teljesen esetleges, hogy aki a kulturális élmények miatt jön a fürdővárosba, mikor mit kap. De lássuk részleteiben! Kacsóh Pongrác daljátékát Bakonyi Károly és Heltai Jenő szövegével igen nagy merészség volt műsorra tűzni, hiszen az egri társulatban nincsenek meg azok a hangok, melyek ezt a slágerekből szőtt daljátékot igazán jól tolmácsolhatnák. Épp ezért az igazgatórendező Beke Sándor szinte valamennyi főbb szerepre vendégművészt hívott, Budapestről, Győrből. (Az ő részéről érthető a más színtársulatokkal való kapcsolaterősités szándéka, s az is, hogy megbízható tanítványait, korábbi munkatársait hívta szerepekre.) János vitézként (Derzsi György és Csengeri Attila) mindkét vendégművész jól teljesített, s noha Debrei Zsuzsanna szőkén jobban hasonlított a mesebeli Iluskára, a helybeli közönség a Gárdonyi Géza Színház művészét, Zám Andreát ünnepelte igazán, aki kiválóan énekelte el a jól ismert dalokat. Benkóczy Zoltán francia királyként valóban illúziókeltő volt, „hozta a figurát”, csakúgy, mint Sata Árpád a megsértett és vehemens gazdát. Saárossy Kinga nincs zavarban, ha nem szépasszonyokat kell játszania, a karakterszerepek igen jól illenek az egyéniségéhez, boszorkányként is elfogadtuk, egyszerre volt félelmetesen gonosz és vonzó. Lisztóczki Péteren igen jól állt a strázsamester uniformisa, és hangilag is jól megoldotta a szerepet. Horváth Ferenc hálás feladatot kapott, s az ironikus-népire vett Csősz figurájával kellemes perceket szerzett közönségének. Énekes István koreográfiájával, a korrepetitor Marik Erzsébet ismét szigorúan pontos és korrekt munkájával kellemes nyári előadás születet az egri színpadon. Gyarmathy Agnes díszletei, s legfőképp jelmezei tudták a dolgukat, s látványban is azt kaptuk, amit vártunk. Az Agria Játékok Kft. rendezésében létrehozott Charley nénje-előadás díszleteire ezt már nem lehet elmondani. A maradékelv alapján készült, s a szűkös költségvetést tükrözte. (Nyilvánvalóan kölcsönözték a főbb díszletelemeket). Az ötlet egyébként nem rossz. Három város szűkös nyári színházi költségvetéséből, némi szponzori támogatással, hogyan lehet szórakoztató nyári produkciót kovácsolni: Adva van egy sztárházaspár, akiknek már puszta jelenléte is teltházas közönséget vonz. Mindhárom városból tehetséges és tettrekész művészeket kell verbuválni a produkcióba, így a több helyszínen is eladható, mert a helyi közönség az ismerős kedvenceket ünnepelheti. S kell még egy sokszor bevált, jól megírt darab, kellemes muzsika, kedvező időjárás, s biztos a siker. A szervezők jól kalkuláltak, mert Egerben (annak ellenére, hogy a premiert elvitte az eső) minden bizonnyal e produkciónak volt a legnagyobb a közönsége az idén. Aldobolyi Nagy György, aki az egri színház zenei vezetője is, úgy három évtizede komponálta meg ennek a darabnak a zenéjét. Ha mást nem tesz, csak ezt, már akkor is elmondható lenne róla, hogy beírta magát a szórakoztató zene történetébe. Az orchideák slágere már több korosztályt megigézett honi színpadokon. A darab rendezéséről, és váltakozó színészi teljesítményeiről most ne essék szó, a mi szempontunkból elég annyi, hogy Vókó János és Zám Andrea epizódalakításai után is megnyugodhatunk, Egerben tehetséges színészek működnek. Amiért igazán érdemes volt elmenni erre az előadásra, az Voith Ági és Bodrogi Gyula kettőse a harmadik felvonásban. Ebben a kis jelenetben e két, művészi pályája zenitjén levő művész annyi emberi bensőséget „mesélt el nekünk” szerelemről, életről és múlandóságról, hogy egy pillanatra megállt az idő. A Blaskó Balázs - Kelemen Csaba színművészek vezette Agria Játékok Kft.-nek ez mindenképpen produkciós sikere, nem beszélve a korrekt és gondos szervezésről, ami egy nyári előadássorozatnál döntő tényező. J. Haydn marionett báboperája augusztusban a Budapesten megrendezett Eszterházy Napok egyik fő attrakciója. Hogy hogyan került egy hónappal korábban Egerbe? Egyrészt a Philip Morris pályázati támogatásából, másrészt azért, mert a kivitelező Egri Szimfonikus Zenekar. Hozzá kell szoknunk tehát, hogy különféle gazdasági jellegű Új Hevesi Napló 109
