Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: A maffia III.
TONIO: (Meghökken) Miféle americanók? TRATTAMANTI: (Visszanyeri fölényét) Ugye, ugye? Mondom én, hogy nem sok eszed van. Hát van jövője egy ilyen családnak, ahol a fiú apja ellen, az unoka a saját apja, nagyapja ellen lázad, aztán megbánja, össze-vissza kapkod és rohangál, mint egy holdkóros hülye? A menyasszonya az első vén buzi kedvéért faképnél hagyja, aki az útjába kerül! Hát hol a tekintély, hogyan lehetne tisztelni az ilyeneket? TONIO: (Elbizonytalanodik) A magánügyeik nem tartoznak rám. TRATTAMANTI: Dehogyisnem. Egy fedél alatt élsz velük. (Kihasználja a fiú bizonytalanságát) Idefigyelj, édes fiam, ha rám hallgatsz, holnap már caporegime* lehetsz. TONIO: (Egyre csökkenő ellenállással) Csak ne próbáljon lekenyerezni, uram! TRATTAMANTI: (Felkacag) Micsoda ósdi fogalmak! Lekenyerezni...! Ha ezek mellett maradsz, holnap senki, semmi nem leszel. Morto di fame**, az egész családoddal együtt! Az előbb nyitva hagyott ajtón keresztül belép az öreg Altrettanto. Mögötte az unokája jön lassan. Tonio és Trattamanti halálosan megrémülnek. ALTRETTANTO: (Tonióhoz) Azonnal fogd le ezt a mascalzonét!*** (Trattamanti menekülni kezd. A kijárat felé rohan, Tonio utána. Sikerül egérutat nyernie, de Tonio nem jön vissza. Altrettanto, a másik gorillához) Eredj utánuk, fiam, nem tetszik nekem ez az ügy. (A gorilla el. Odakint lövések hangzanak. Altrettanto fáradtan leül egy székre.) Köszönöm, kisfiam. Tőled számítottam rá a legkevésbé, de azért jólesett. GIORDANO: (Eddig igaza biztos tudatában, most kissé zavarba jön) Nagyapa, én... ALTRETTANTO: (Egy kézmozdulattal leinti) Hagyd el, fiam, értem én. Csak ne magyarázkodj! Nem férfinak való az ilyesmi. De apádtól aztán végképp nem vártam... GIORDANO: (Felkapja a fejét) Tényleg, apa, vajon mi lehet vele? ALTRETTANTO: (Ingerülten) Ugyan mi lenne? Biztosan leitta magát. Világéletében gyenge jellem volt, ez az egy reakciója létezett, ha el kellett volna döntenie valamit. GIORDANO: De, nagyapa, nem lehet, hogy mégis valami...? Alfredo azt mondta, hogy Bernardi van nála, ő kezeli... ALTRETTANTO: (Felcsattan) Az a morfinista majom? Mit keres az én házamban? Hiszen ez a ... (Döbbenten abbahagyja) Hát mi folyik itt, mióta engem bezártatok? Ezek nem a mi embereink... (Gyanakodva néz hol erre, hol arra) GIORDANO: (Nyugtatólag) Nagyapa, te olyan gyanakvó lettél az utóbbi időben. ALTRETTANTO: (Felcsattan. Sipító, öreges hangon) Miért? Nincs meg rá minden okom? Hát mit müvei itt mindenki? Akár a bolondokházában! GIORDANO: (Mint az előbb) Jó, jó, majd mindjárt körülnézek. ALTRETTANTO: (Ugyanúgy) Csakhogy eszedbe jutott! Ezzel kellett volna kezdened! GIORDANO: De, nagyapa, először Marinka... ALTRETTANTO: (Mérges) Ki az a Marinka? * vezető tiszt ** éhenhalsz *** csirkefogót Új Hevesi Napló 53
