Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Szabó Bogár Imre: Emlékek háza, Magányos vitorla, Pohárban szódavíz
Magányos vitorla a lemenő Napban, hajója sincs már, sohasem is volt, ha mégis lett volna, régen víz alatt van, régen víz alatt van. Magányos vitorla az aranyhíd végén, a hullámok lassan félredöntik, a hullámok lassan félre, félre, félre, sárga, emésztő sugarak elözönlik. Magányos vitorla. Aranygomb a csúcsán, hiába jönne már a szél, hiába jönne már a szél, hiába jönne... Csak ha valami förtelmes orkán. Csak ha valami, csak ha valami förtelmes, csak ha valami förtelmes orkán fölkapná, vinné, ha van hajó, ha nincs. Pohárban szódavíz, a gyöngy az égre száll, szikáran száraz számban magányom mérge vár. Ezerszer újrarágom, széttépem csókjaid; egy csöppnyi íz se volna, ami még boldogít? A földről felszedem letördelt illatod, tüdőm mélyébe szívom, s örökre ott hagyom. 8 XI. évfolyam 9. szám—2001. szeptember
