Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 7. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Losonci Miklós: Mattis-Teutsch János művészete, Komjátiné Joszkin Erzsébet képei, Biblia Múzeum a Rádai Gyűjteményben, Bertha Zoltán festői világa
szimbolikus fogalmazással a Lila várban és a Gótikus pataki házak csoportjában. A Csigák és az Üvegvilág újabb lépés előre. Itt már csak a látvány maradékát engedélyezi, főszerephez jut a képzelet belső látomása, ez jellemzi az Őssejt és a Tűzvirág c. alkotásait. Évszakhírei közül különösen jelentős a Nyár és az Ősz képi megidézése. Figyelemre méltó Ady sorozata, a Halott szeretők tánca képekben tartott lágy hajlításai, Az én magyarságom kopjafás keménysége és a Hajlongani emerre, amarra e nagy költészet mély megértését igazolja és azt, hogy izgalmasan tudta képpé átkölteni Bertha Föld (Őssejt) Zoltán a gondolatot. Legújabb müvein érződik a sikeres jelképteremtés, a sűrített emblémajelleg, mely mesterművé avatja a Tudathasadást, és különösen a kisebbségben küzdő Erdélyt. Művészetével úrrá lett szorongásain, a győztes remeny visszatogott ujjongása érződik az Életfa változatokon, igazolva képsorainak gondolatgazdagságát. Bertha Zoltán Poroszló szülötte, innen indult, minden bizonnyal legközelebbi önálló kiállításán ide érkezik vissza. Poroszlóra, ahol állandó képkiállítása nyílhatna, ország-világ elé tárva nevezetes művészetét, szülőfaluját is híressé emelve, mert a világ mindenütt központ, vagy azzá kell hogy legyen, Párizsban, Budapesten, Sárospatakon és Poroszlón Víz (Kút) Új Hevesi Napló 105