Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - KÖZÉLET - Abkarovits Endréné: Zarándokút az Örök Városba II.
képmását láthatjuk Szent Pétertől VI. Pálig. A bazilika kincsesházából figyelemreméltó egy nagyméretű húsvéti gyertyatartó, amely egy márványköltemény. Közelről megfigyelve a csigavonalban fölfutó gyertyatartón Jézus szenvedéstörténete, föltámadása és mennybemenetele elevenedik meg művészien, Vassalletto római szobrász keze által a XII. századból. A kereszthajó két végében I. Miklós orosz cár ajándékaként két nagyon értékes, zöld és kékszínű malachit-lapis lazuli oltárban gyönyörködhetünk. A kolostorkertben vidám hangulatot varázsol a színes mozaikszemcsékkel ékesített csavart formájú oszlopsor, amely mindegyike a mozaikkészítő mester gyöngyszeme. Lassan el kell köszönni Rómától, de a lemenő nap fényében még a Capitolium tetejéről elénk tárni a Forum Romanum, melynek építményei, palotái, templomai, bazilikái jő állapotban emlékeztetnek az ókori város társadalmi életének központjára. A város jelképét, a világ egyik leghíresebb épületét, a Colosseumot még körbesétáljuk. Az mindenesetre bizonyos, hogy ez a hatalmas, közel 50 m magas körszínház megdöbbenti és csodálatba ejti a szemlélőt. Ez az óriási építmény szürke köveinek súlyával is az időtlenséget hirdeti. A jókedvű, fecsegő turisták özönében egy kicsit még elidőzünk Róma legismertebb szökőkútjánál, a Trevi tótnál. A hagyományt tisztelve sokan közülünk is aprópénzt dobnak a kút vizébe, hogy visszatérjenek az „Örök Városba”. Rómából hazafelé még közelebbről is megnézzük az orvietói dómot. Legközelebb Firenzében, a „reneszánsz bölcsőjében”, a város egyházi központjában, a Dóm téren állunk meg. Itt kezdjük meg rövid városnéző sétánkat. A délutáni nap éppen úgy világítja meg a dóm épületét, hogy monumentális szépségében tudunk gyönyörködni. Idővel sikerül közelebb kerülni a Keresztelő Szent Jánostól elnevezett keresztelőkápolna dómmal szembenéző bronzkapujához is, amely a reneszánsz szobrászat és bronzművesség kiemelkedő alkotása. A domborművekben Ghiberti az ótestamentumi jeleneteket ábrázolja olyan nagyszerűen, hogy Michelangelo szerint ez a kapu a három közül a Paradicsom kapuja. A dóm belsejében kiváló művészeti alkotások egész sora látható. Michelangelo (öregkori) Piétaját, melyet saját síremlékeként készített, hiába keressük. Idén már a Dóm Múzeumban lehet megtekinteni. Nagyon szép a dóm mellett a 85 méter magas, gótikus, sokszínű márványberakásos harangtorony, amely Giotto (aki a festészet és szobrászat világhírű mestere volt) tervei szerint épült. Sétánkat a Piazza della Signoria téren folytatjuk. Itt van Firenze jelképe, a Palazzo Vecchio. Egykoron az uralkodó Medici hercegek laktak itt, ma a városi tanács székháza. A bejárat előtt Michelangelo Dávid szobrának másolata áll. (Az eredeti a Galériában látható.) Firenzei sétánk a Ponte Vecchión (Öreg híd) ér véget. Szállásunk egy Velencéhez közeli kempingben van. Pihenőnapot tartunk, ami mindenkire rá is fér, de a vérbeli turista vágyakozik a szép élményekre, különösen, ha azok elérhető távolságra vannak. így aztán, akik nem a tenger forró homokját, sós, de simogató vizét választják, azok a csatornák, kupolák, tornyok városába, Velencébe hajóznak. Hajónk az Adria ragyogó mennyboltja alatt siklik a Szent Márk tér kikötője felé. Mindaz, ami a távolból még ködös látomás volt csak, az lassacskán közeledve kővé szilárdul, s valami csoda folytán a vízen lebeg. A kövekhez loccsanó hullámok zaja, a motoros bárkák, hajók zakatolása, a gondolások kiáltozása, a turisták lármája jellemzi e „vízen úszó” várost. A kanyargós sikátorokat kicsiny hidak százai kötik össze. A Szent Márk tér torkolatában a tekintetet az arany bazilika vonzza, amely nyitánya a teljes térnek. E térnek szinte megállító jellege van, hisz sehova nem vezet. Belül viszont mozgásra, közlekedésre ösztökél, zárt egységként külön életet él, melyet a turisták tízezrei igencsak élveznek. Velence ünnepélyes főterén, a város lüktető szívében a Szent Márk templom, a tenger felé a dózsék rezidenciája uralkodik. A Canal Grande négy 72 XI. évfolyam 1. szám—2001. január
