Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - KÖZÉLET - Koncz Lajos: A Szentév és Jubileum csúcsain (és után)
volt ökumenikus istentisztelet, ahol különböző protestáns és görögkeleti érsekek együtt imádkoztak az egység, egymás elfogadásának kegyelmi ajándékáért. Bölcskei ref. Püspök imájából pl. nagyon figyelemreméltó volt a szentírási felhívás: „Vegyétek szemügyre az ősi utakat, és kérdezősködjetek a régi ösvényekről: Melyik volt a jó út? És azon járjatok!” (Jer. 6,16) Bartolomaiosz pátriárka arra emlékeztetett, hogy Szent István korábban a kereszténység keleti görög és latin, római ága egyképpen jelen volt Magyarországon. És bár szent István a római utat választotta, szeretettel fogadta és támogatta a görög hittérítőket és szerzeteseiket is, ez utóbbiaknak monostorokat alapított. Sodano bíboros, államtitkár pedig nagyjelentőségűnek minősítette, hogy szent Istvánt kanonizálta az orfödox egyház is. Szent István korában ui. még egységes volt az egyház. Ez a szentté avatás ezért arra inspirálja hogy folytassák a párbeszédet és 2000. augusztus 20. értékelése Az előbbi tények együtt - Róma, Budapest, Konstantinápoly és Moszkva összetalálkozása - szinte a kegyelem csodájának mutatkoznak, és hogy itt, nálunk Budapesten történt, isteni ajándék a magyar millennium számára. Ezért nem túlzás a mérhetetlen öröm, amely elfogta a Jézussal érző és a keresztények egységét őszintén kívánó hívő emberek lelkét. Megtapasztalhattuk, hogy valóban dolgozik Isten Szendéikének fénye és ereje. És talán még egy másik mozzanatban is megnyilvánult az isteni jelenlét és segítség: a névtelen magyar katolikus hívek végeláthatatlan folyama - a szent István bazilikától a Parlamentig. Szinte bibliai a látomás: íme, itt van a Jézust hívő hűségesek földi vonulása — a mennyei Jeruzsálem felé. Még a TV-nézők milliói is a Menny békéjének ragyogását érezték fényleni Budapest fölött, mintha máris beteljesülne a pápai Üzenet kívánsága: „Az ősi Király Szent Jobbja kísérje és védelmezze életeteket!” És e nagy, egyházi ünneplés fölötti örömünket még fokozta, hogy a világi, állami megemlékezések ugyancsak emelkedett légkörben, méltó ünnepségekkel hódoltak a jubileumnak. Orbán miniszterelnök egy „ezeréves, magyar álom” útját és képeit idézte föl a Parlament előtt, Emese álmával kezdve, szent Istvánnal folytatva: „Ezer évvel ezelőtt élt itt egy férfi, a Kárpát-medencében, aki hinni mert abban, hogy Európa szívében megszületik egy erős, gazdag, független, szabad ország, európai ország, a magyarok hazája. Ezt álmodta a szent Király... S mi most itt állunk súlyos ezer év után egy új évezred küszöbén. Miénk ez az esztendő, melynek minden napja a mi közös ünnepünk. Miénk 2000. augusztus 20- ika, hazánk ezredik évének legfényesebb napja. Mondjuk: kell, hogy legyen újra magyar álom, egy gazdag és erős Magyarország, egy nemzet Európa szívében, melyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak, a magyarok országa, ami mindannyiunké... S érezze ezt minden székely, Kolozsvár minden magyar lelkű polgára, a Márai nyelvét őrző Kassa, érezzék Kárpátalja nehéz sorsú magyarjai s a háború dúlta Délvidék megszomorítottjai is. A gazdag és erős magyar nemzetet velük együtt álmodjuk. mindkét egyházat, a keletit és nyugatit egyképpen, keressék meg az egység helyreállításának a módját. Székely zarándokok a Szent Jobb-körmeneten 60 XI. évfolyam 1. szám—2001. január
