Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Jobban József: Schnitzler elbeszélő írásai a pszichológiai vázlatoktól a monológnovellákig
Schnitzler pszichológiai mélységei egész írói munkásságát figyelembe véve a prózaírásaiban mutatkoznak meg leginkább, s ott hatásosak, ahol a lélektani árnyalatok mutatkoznak meg leginkább, s ott hatásosak, ahol a lélektani árnyalatok az olvasó tudatában kevésbé világosak, így bepillantást kapunk azokba a folyamtokba, ahol a szereplő sem tudatosan cselekszik. Ez a megélt beszédben vagy a belső monológok formájában valósul meg. Ezt a módszert Edouard Dujardin „Les lauriens sont coupes” (1888), (A babérleveleket levágják) című regényében alkalmazta, e módszer elemei a korai Schnitzler- elbeszélésekben is jelen vannak. A tudatáramok, mely James Joyce-nál fordul elő, a belső monológban rendezetlenül zajlanak le. Itt az ismétléseknek és az előrejelzéseknek lényeges szerkezeti szerepük van. így jönnek létre Schnitzlernél új kifejezésformák, a külvilág a személyek ingereiben, a szenzorikus stimulusok, az asszociációk, az emlékek és az érzelmek által kerülnek napvilágra, tárulnak fel. Schnitzler pszichológiai érdeklődésének központi témája a lélektani és szociális értelemben vett betegség. Ez viszont többnyire testi bajokat jelent, tüdőbajt, lelki gyengeséget, ami a fin-du-siécle-hangulat eredménye, hősei a lelki egészség és betegség, az erkölcsös és az erkölcstelenség határán mozognak. A betegség mellett a párbaj az, ami a schnitzleri hősök szociális biztonságát fenyegeti. Az a betegség, melyet Paul Heyse „Gyógyíthatatlan” című novellájában felvet, Schnitzlertől távol áll. Scnhnitzler a lassú testi szétesést mutatja be irodalmi eszközökkel (Meghalás - Sterben). Pontos lélektani tanulmány az „Egy búcsú” (Ein Abschied) című műve, melyben a főhősnő halálos betegségével találja szemben magát. Háttérben mindig a szociális problémák húzódnak meg a klinikai „esetek” többségében. Ez a helyzet a két következetesen belső monológ formában megírt novellában is (Gustl hadnagy - Leutenant Gustl és Elza kisasszony - Fräulein Else), az úgynevezett nagy elbeszélések követik a sort (Berta Garlan asszony - Frau Berta Garlan, Doktor Gräsler, Badearzt, Hajnali mérkőzés - Spiel in Morgengrauen, Az álmok éjszakája, Traumnovelle, Casanova hazatérése - Casanovas Heimfahrt), s végül a két regénye (Út a szabadba - Der Weg ins Freie, Teréz. Egy nő életének krónikája - Chronik eines Frauenlebens). 50 XI. évfolyam 1. szám—2001. január
